A Postabanknál keletkezett 153 milliárd forintos vagyonvesztés miatt több állami szerv tett büntetőfeljelentést még az 1998-as kormányváltást követően, a Horn-kabinet idején bekövetkezett veszteségek felelőseinek felkutatása érdekében. A vizsgálat gazdasági társaság vezető tisztségviselői által elkövetett visszaélés miatt indult, majd a vádhatóság többször meghosszabbította a nyomozást.
Princz Gábort 2003. március 18-án előbb a Budai Hengermalom Kft. megvásárlása során, majd április 7-én a Postabanknál elkövetett hűtlen kezeléssel gyanúsította meg a rendőrség, majd a vádhatóság júniusban a bíróságra továbbította a vádiratot az egykori vezérigazgató és társai ellen. A dokumentum szerint a vezetők 36,1 milliárd forint vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelést követtek el azzal a döntéssorozattal, amelynek célja az ügyészség szerint a „tulajdonosok és a bankfelügyelet megtévesztése volt”. A vád szerint a bank egykori irányítói – Princz Gábor, Varga Iván, Tarr József, Lovas Józsefné, Jávori Péter, Pusztai Viktor és Szabóné Bolváry Mariann – ténykedésükkel megtévesztették a tulajdonost és a bankfelügyeletet, nem képeztek céltartalékot, és jól prosperáló bank látszatát keltették. A Fővárosi Bíróság (FB) a fenti üggyel egyesítette azt a vádiratot, amelyben a Hengermalom Kft.-nek a kilencvenes évek közepén folyósított, 2,6 milliárd forintos hitelügylettel kapcsolatban – szintén Princz Gábor ellen, 121 millió forintos vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés miatt – június 27-én emeltek vádat.
Emlékezetes: a kft. a magánosítás után fele részben Máté László, az MSZP volt pénztárnoka tulajdonába került, aki később 300 millió forintért kívánta eladni harmincmilliós névértékű üzletrészét, amelynek megvásárlására a bankelnök szóban utasította egyik helyettesét.
A Postabank-ügyet az FB Diós Erzsébet bírónőre szignálta, aki egyebek mellett Szabadi Bélának, a földművelésügyi tárca volt politikai államtitkárának büntetőügyét is tárgyalja.
Nehéz-Posony István, az egykori bankvezér védője lapunknak elmondta: a bíróságon úgy tájékoztatták, hogy legkorábban őszszel kerülhet sor az első tárgyalási napra.
A per megkezdését késlelteti az eljárás során keletkezett dokumentumok tanulmányozásához szükséges idő, a rendkívül bonyolult ügy miatt pedig még a bíróság eljárása és a jogerős ítélet kihirdetése is több évbe telhet.

Édesanyák szja-mentessége: történelmi lépés a magyar családtámogatásban