Megérkeztek hazájukba azok a hondurasi és salvadori katonák, akiket Irakból hívtak vissza Közép-Amerikába. A két ország Spanyolország példáját követte, egyes vélekedések szerint Madrid olyan lavinát indított el, amely könnyen az iraki megszállás nemzetközi jellegének végét jelentheti. Az új spanyol miniszterelnök, José Luís Rodríguez Zapatero percekkel választási győzelme után utasította a védelmi minisztert, „tegyen meg minden szükséges lépést, hogy az Irakban állomásozó spanyol csapatok a lehető legrövidebb időn belül hazatérjenek”.
Bár tettekben eddig nem mutatkozott meg a soknemzetiségű megszálló haderő morális válsága, szavakban annál inkább, még a hűséges szövetségesek is sokszor kifakadnak. Kazahsztán védelmi minisztere, Muhtar Altinbajev kijelentette, mivel a második kazak kontingens mandátuma a közeljövőben lejár, újabb nem fogja követni az elődöket. Egy másik volt szovjet tagköztársaság, Ukrajna – amely harcoló csapatokkal van jelen Irakban – szintén húzódozik. Ukrajna hazahívhatja Irakban szolgáló katonai kontingensét, amennyiben a közeljövőben az ENSZ nem veszi át a felelősséget az ország biztonságáért, továbbá Kijevnek nem adnak lehetőséget az iraki újjáépítésben való részvételre – jelentette be Viktor Janukovics ukrán miniszterelnök.
Ha távoznak az ukránok, az nagy presztízsveszteséget jelentene az amerikaiaknak, a lengyelek esetleges kimaradása a nemzetközi haderőből pedig szervezési gondokat is felvetne. Erre is van esély, ugyanis Izabela Jaruga-Nowacka lengyel miniszterelnök-helyettes szerint jó lenne, ha az év végéig kivonnák a lengyel katonákat Irakból. Elmondta, Marek Belka miniszterelnök menetrendet készít elő az Irakban állomásozó lengyel csapatok kivonására vagy mandátumuk módosítására. A szlovák belügyminiszter is néhány nappal ezelőtt vetette fel, hogy országa távozna a háborús Irakból.
origo.hu
Világhírű sorozat forgatása zajlik Dunaújvárosban – videó
