Dánia, Belgium és Hollandia a legerősebb tagállamok, itt a háztartások durván harmadának van széles sávú internetes hozzáférése. A legrosszabbul a görögök és az írek állnak. Magyarországon 2 százalékos a lefedettség, ezzel a negyedikek vagyunk az újak közt: a legjobban az észtek állnak (4,3 százalék), a máltaiak (3,5 százalék), valamint a szlovénok (3 százalék) következnek.
Ezeket az adatokat egy május közepén elfogadott uniós bizottsági jelentés tartalmazza, amely a széles sávú internetes technológia elterjedtségét és a technológia bevezetését gyorsítani hivatott egyes nemzeti stratégiákat veszi szemügyre. Az öt, leginkább „behálózott” uniós tagállam jobban áll mint Amerika. A jelentésből kitűnik, hogy a világ legtöbb széles sávú csatlakozási ponttal rendelkező országa Dél-Korea, ott a háztartások 65-70 százalékának áll rendelkezésére e-technológia. Európában a széles sávot használók 74 százalékának DSL/ADSL-kapcsolata van, 22 százalékának kábeles hozzáférése. A felmérés szerint a széles sávú internetezők száma leginkább azokban a tagországokban emelkedett, ahol a kedvező versenyfeltételek miatt egyre több szolgáltató jelent meg, az árak pedig ezáltal egyre alacsonyabbak lettek. Érdekes, hogy a nagyvállalatok sokkal magasabb arányának (mindnek) van széles sávú hozzáférése, mint a kis- és közepes vállalatoknak. Ezt nem magyarázza meg az ár: egy ADSL-előfizetést ma már a magánszemélyek nagy része is megengedhet magának. Erkki Liikanen IT-ügyi biztos szerint inkább az lehet az ok, hogy a kisvállalatok alábecsülik az új információs technológiák jelentőségét. A növekedés a nagyobb uniós államokban, például Franciaországban és Olaszországban a leglátványosabb. Erkki Liikanen ugyanakkor arra figyelmeztet, hogy a kedvező folyamat fenntartásához elengedhetetlen a versenyképes piac és a megfelelő gazdasági-jogi környezet biztosítása. Kovács Kálmán informatikai miniszter szerint tavaly 51 százalékkal nőtt az otthoni internet-előfizetők száma, azonban ezzel is csak a 22-23. helyen állunk az európai uniós tagálla-mok között. Mint a miniszter évértékelőjében kiemelte, 2002 júliusától 2003 végéig háromnegyedével, 384 ezerről 674 ezerre nőtt az internet-előfizetések száma és kétmillió fölé emelkedett az internetezők száma is.

A klímák után a hűtőket is betiltaná az EU