Holt-tenger, élő viták

Jordánia számára nagy megtiszteltetés, hogy a holt-tengeri üdülőközpontban immár másodszor adhatnak otthont a világgazdasági fórumnak. A rangos eseményt maga a jordán király, II. Abdullah nyitotta meg, aki apja, Husszein politikájához és végrendeletéhez híven igyekszik egyensúlyozni az amerikai–izraeli és az arab érdekek között. Ez a politika mind ez idáig sikerrel járt, Jordánia a térség legdinamikusabban fejlődő országa, politikailag pedig kiemelkedően stabil és biztonságos.
A fórum fő témája a térség gazdasági és politikai átalakulása volt. A napirenden lévő kérdések közül – az arab felfogást tolmácsolva – a jordán király három problémakört emelt ki: a palesztin kérdés megoldását, Irak jövőjének megvitatását és az arab világban szükségessé váló reformokat.
Ezek közül a leghevesebb viták természetesen a palesztin kérdés körül bontakoztak ki, különös tekintettel Izraelnek a Gázai övezetből való kivonulására. A The Jordan Times tudósítója szerint az Európai Uniót képviselő politikusok azt a véleményt fejtették ki, hogy ha a gázai kivonulással Izrael előre kíván lépni, akkor a kivonulást úgy kell értelmezni, hogy azt követően semmilyen ürüggyel nem vonul vissza a térségbe. Az Európai Unió ahhoz is ragaszkodik, hogy a Gázai övezetből való kivonulás egy tárgyalásos folyamat keretében történjen, koordinálva a palesztinokkal és a közel-keleti békefolyamat „kvartettjével”, vagyis az Egyesült Államokkal, az Európai Unióval, az ENSZ-szel és Oroszországgal. Ezen túlmenően Izraelnek részt kell vállalnia az általa lerombolt (és korábban nagyrészt európai hozzájárulással létrehozott) infrastruktúra újjáépítésében.
Az izraeli miniszterelnök-helyettes, Ehud Olmert azonban nem lelkesedett az Európai Uniónak a békefolyamatban való részvételéért, mondván, hogy az unió közel-keleti politikája elfogult. „Nagymértékben érdekeltek vagyunk, hogy fejleszszük kapcsolatainkat az Európai Unióval, de nagyon aggódunk azok miatt az antiszemita megnyilvánulások miatt, amelyek néhány európai országban előfordulnak” – tette hozzá.
A konferencián azonban az is kiderült, hogy a közel-keleti béke- és reformfolyamatban meghatározó szerepet maguk az arabok kívánnak játszani. Amr Musza, az Arab Liga főtitkára például a fórum plenáris ülésen kifejtette: „Nincs szükségünk konferenciákra, hogy megmondják nekünk: reformokra szorulunk. Ezt mi magunk is tudjuk. De a reformoknak saját elhatározásunkon kell alapulniuk és ehhez kell a Nyugat segítsége.” Musza azonban hozzátette, „nem következhet be reform mindaddig, amíg a palesztin kérdés nincs megoldva és Irak jövője nincs megfelelően elrendezve”.
Azt, hogy reformon mit is kell érteni, pontosan a vitákból igazán nem derült ki, az azonban igen, hogy a Nyugat és az arab világ közötti kapcsolat javításának előfeltétele a palesztin és iraki problémának az arabok számára is elfogadható megoldása.