Kellemetlen politikai előjáték vezette be a vasárnapi német elnökválasztást. A kereszténydemokraták olyan személyt delegáltak a szövetségi gyűlésbe, akinek pályafutása már a múltban is számtalan kritikára adott okot. A ma kilencvenesztendős Hans Filbinger 1978-ban kénytelen volt lemondani miniszterelnöki tisztjéről Baden-Württemberg tartományi kormánya élén, miután bebizonyosodott, hogy a haditengerészet bírájaként a II. világháború utolsó napjaiban is halálos ítéleteket hozott dezertőrök ellen. A kompromittáló nemzetiszocialista múltú személy jelölése az „ország első emberének” megválasztására hivatott grémiumban széles körű tiltakozást váltott ki. A náci rendszer üldözötteinek szövetsége meg az Auschwitz-bizottság mellett számtalan közéleti személyiség emelte fel a hangját.
A szövetségi gyűlésben a berlini parlament hatszázhárom honatyja mellett a tartományi parlamentek hasonló létszámú képviselete foglal helyet, az új elnök megválasztásánál tehát hatszáznégy szavazat jelenti az abszolút többséget. A kereszténydemokraták (CDU/CSU) és a liberálisok (FDP) fölénye tizennyolc személyre támaszkodik, a küldöttek tarka összetétele miatt a titkos szavazás eredménye mégis szorosnak ígérkezik. A szövetségi gyűlés résztvevői a szociáldemokrata–Zöldek kormánykoalíció jelölte, Gesine Schwan asszony és a konzervatív blokkot képviselő Horst Köhler között választhatnak.

A klímák után a hűtőket is betiltaná az EU