Összehangolt tevékenységi feladatköröket és világos eljárási rendet rögzít a közelmúltban elfogadott jogszabály – summázta véleményét Molnár György, aki szerint óriási jelentősége van annak, hogy a felszámolószervezetek és a magyar bíróságok mennyire felkészültek az EU-val közös eljárásokra, beszélnek-e nyelveket, ismerik-e az uniós jogszabályokat, valamint képesek-e egyeztetni más ország bíróival, illetve felszámolóival. Az elnök úgy vélte: nem kell ilyen típusú eljárásdömpingre számítani, hiszen ezek száma várhatóan nem haladja majd meg az évi ötvenet.
A most elfogadott jogszabálycsomag módosítja a csődtörvényt, s megfelel az uniós követelményeknek. A vagyon megmaradása a legfőbb célja az ideiglenes vagyonfelügyelő kirendelésének. Továbbá fizetésképtelenségi eljárás indítható már nemcsak a magyar jog szerinti gazdálkodószervezet ellen, hanem külföldi adóssal szemben is, amennyiben fő érdekeltségeinek központja Magyarországon található, vagy itt telephellyel rendelkezik – hangoztatta Molnár György. Az elnök kiemelte: a hazai hitelezők védelmét szolgálja az is, hogy az adós ellen külföldön folyó főeljárás esetén a Magyarországon fellelhető vagyonnal szemben úgynevezett másodlagos eljárás indítható. A külföldi eljárást megelőzően viszont mostantól – hazai telephely esetén – mód van fő és területi eljárás indítására. Azonban mostantól nemcsak a székhely, hanem a főtevékenység helye szerint kell eljárni. Példaként az elnök a Parmalat ügyét említette. E szerint az olasz anyacégnek több országban is van leányvállalata, így a főeljárás a cég ellen ott indult, ahol azt a leghamarabb kezdeményezték, jelen esetben Írországban. Ha az ír cégnek magyar telephelye van, vagy részesedéssel rendelkezik a magyar cégben, akkor a magyarországi vagyonnal szemben a magyar jogszabályok szerint kell eljárnia. Amenynyiben közös érdekeltség áll fenn a két cégben, akkor ott folyik majd a főeljárás, ahol azt korábban kezdeményezték – magyarázta az elnök.
A szakember elmondta: az új jogszabály értelmében a felszámolási eljárás kezdeményezése során a hitelező kérheti, hogy rendeljenek ki ideiglenes vagyonfelügyelőt ahhoz a céghez, amelyik nem fizet hitelezőinek. Ha beigazolódik, hogy jogosan rendeltetett ki a hitelező vagyonfelügyelőt, akkor annak munkadíját az adós kötelessége kifizetni. Ám ha csak „kitolásból” teszi ezt meg valaki egy adott céggel, s ez rövid úton kiderül, akkor ő maga köteles ennek díját rendezni.
Molnár György kiemelte: bármely hitelező a hitel visszafizetésének lejártától számított hatvanadik nap után indíthat eljárást, illetve akkor, ha jelentős vagyonfogyást észlel a cégnél. Az ideiglenes vagyonfelügyelőnek a cég belső ügyvitelére semmilyen ráhatása – ebből fakadóan kötelezettsége – nincs. Tevékenysége nem sértheti az adós rendes üzleti gazdálkodását és működését.
Végelszámolások, csődeljárások, felszámolások száma
2000 2001 2002 2003
Csőd 12 24 15 25
Felszámolás 4 998 5 895 6 189 7 693
Végelszámolás 5 594 6 401 5 060 4 372
Összesen 10 604 12 320 11 273 12 090
Forrás: Creditreform
