Több milliárd forint veszteséget okoz évente a hazai cégeknek és a nemzetgazdaságnak az ipari kémkedés, az illegális termékmásolás és a számítógépes bűnözés – mondta lapunknak Orbán Róbert. Az Open Gates Hungary Kft. ügyvezető igazgatója hozzátette: a tendencia egyre erősödik. A globalizáció és a fokozódó verseny következtében az információ birtoklása, illetve megőrzése egyre fontosabb és komplexebb feladatok elé állítja a piac szereplőit. A gazdasági bűncselekmények között az ipari kémkedés a legelterjedtebb. (A gazdasági hírszerzés legális eszközökkel zajlik, az ipari kémkedés viszont módszereiben és eszközeiben is átlépi ezt a határt).
A ipari kémkedés okait firtató kérdésre a szakember kifejtette: egyes cégek úgy vélik, a kutatás + fejlesztés helyett jóval olcsóbb, ha ipari kémkedéssel szerzik meg mások fejlesztéseit, információit. Példaként egy kozmetikaipari céget említett, amely ellopatta a konkurens vállalat fejlesztését, hogy egy újdonsággal előbb léphessen piacra. Miután lebukott, a bíróság úgy döntött, a kártérítés részeként meg kell fizetnie a több millió dolláros szabadalmi díjat a másik cégnek. Ugyanakkor ez nem változtatott azon a tényen, hogy jelentős versenyelőnyhöz jutott.
Komoly veszélyt jelent, amikor a konkurens vállalat – például megsértett – alkalmazottja szállítja a híreket pénz vagy más javak fejében. Arra is volt példa, hogy egy vegyipari konszern egy fejvadász cégen keresztül mérnöki állást hirdetett meg. A jelentkezők között voltak a vetélytárs vállalat alkalmazottai is. Az interjúk során ezek az emberek nem akartak belső titkokat elárulni, ám szakmai rátermettségük bizonyítékaként egy-egy projekt kicsiny részleteit közölték. Csakhogy mindenki más és más „morzsát” ismertetett, s mire valamennyien beszámoltak munkáikról, a fejvadász cégen keresztül a megbízó már össze tudta tenni az információmorzsákat, ami jelentős idő- és pénzmegtakarítást jelentett számára.
A szakember kiemelte: nagy veszélyt jelentenek az informatikai bűnözők is. A helyzetet súlyosbítja, hogy amíg korábban ezen illegális tevékenységet csak magasan képzett számítógépzsenik tudták elvégezni, addig ma az internetről számos ilyen ingyenes program letölthető, és átlagos számítógép-felhasználói készséggel már alkalmazható. Gyakran indítanak az interneten „villám”-hackertanfolyamot, ahol a hallgatók az illegális tevékenység lépéseit tanulják meg. A legveszélyeztetettebbek a pénzügyi szolgáltatók, a biztosítók, az autóipar, a vegyipari és gyógyszeripari vállalatok, összességében a high-tech szféra cégei. Orbán Róbert elmondta: a védekezés valamennyi területen rendkívül fontos, összetett kockázatelemzésre és menedzsmentre van szükség. Mivel minden kockázat ellen szinte lehetetlen védekezni, ezért rangsorolni kell a védelemre szoruló területeket, adatokat, információkat és a szükséges lépéseket is.
Világszerte veszteség. A PricewaterhouseCoopers tavalyi felmérése alapján világszerte átlagosan 2,2 millió dolláros vesztesége származik egy cégnek abból, hogy alkalmazottai, üzlettársai vagy vevői megkárosítják, ezért a hazai vállalkozásoknak is érdeke ezekkel a kérdésekkel gyakorlati oldalról is foglalkozni. Magyarországon az elszenvedett károk értéke – 108 nagyvállalat vezetőinek válasza alapján a cégek hét százalékánál – vállalatonként meghaladta az egymillió dollárt. A magyarországi vállalatok 39 százaléka állította, hogy cégénél már történt jelentős gazdasági bűncselekmény. Ez tízszázalékos emelkedést jelent a két évvel korábbi adathoz képest, és öt százalékponttal magasabb a nyugat-európai, két százalékponttal a régió átlagánál.
