Irakban mintegy 150 ezer katona állomásozik. Közülük 135 ezren amerikaiak. A leghűségesebb szövetséges, Nagy-Britannia 8700 katonát állomásoztat Irakban, ám korábban 40 ezres kontingens volt az országban. Ők mindenképp ott maradnak, Tony Blair miniszterelnök a háború egyik legfőbb támogatója. Lengyelország, mint egy nemzetközi hadtest vezetője egyelőre a maradók között van, ám kétséges, hogy meghosszabbítják-e az év végén lejáró mandátumot. Ez további nyolc országban június végén jár le, amelyek vonakodnak meghosszabbítani szerepvállalásukat. Távozik az 1300 fős csapatot állomásoztató Spanyolország; az új miniszterelnök áprilisi megválasztása után azonnal bejelentette a kivonulást. A vele együtt harcoló Dominikai Köztársaság és Honduras is követte egykori gyarmattartója példáját, Salvador azonban még nem döntött katonái sorsáról.
Olaszország és Ausztrália szintén az amerikaiak álláspontján van, ám az ellenzék mindkét országban hangoztatja, hogy távozzanak Irakból. Az ötödik kontinensen ráadásul választások lesznek, és Mark Latham, a kormányra törő Munkáspárt vezetője megígérte a választóknak: kivonja a jelenleg mintegy 850 tagú ausztrál haderőt. Az egyetlen ország, amely növelné hozzájárulását a nemzetközi megszállásban, Dél-Korea, amely 3600 főt küld Irakba; a nyári indulást azonban szeptemberre halasztották.
origo.hu
Botrány Debrecenben: szivárványos zászlót tűztek ki a városházára
