A „Balkán bűze” Erdélyben

Látványosan megerősítette az ellenzék sikerét a romániai helyhatósági választások második fordulója. A Nemzeti Liberális Párt és a Demokrata Párt együttesen több tanácsosi helyet szerzett az önkormányzatokban, mint az Adrian Nastase miniszterelnök vezette szociáldemokraták, ami azt jelzi, hogy a nemrég tető alá hozott Jog és Igazság szövetség jó esélylyel veheti fel a harcot a kormánypárttal a november végén esedékes parlamenti választásokon. Az eredmény a romániai elemzőket is meglepte, hiszen a megméretés előtti felmérések rendre toronymagas esélyesként tüntették fel a Szociáldemokrata Pártot (PSD), s a két ellenzéki formáció támogatottsága együttesen sem közelítette meg a gazdasági életben és a médiában egyaránt óriási befolyással bíró kormánypártét. A végeredmény az 1996-os évet idézi, amikor az akkor Román Demokrata Konvenció néven futó jobbközép pártszövetség elsősorban a városokban és az erdélyi megyékben szerzett szavazataival 1989 decembere után először kényszerítette ellenzékbe a Ion Iliescu nevével fémjelzett utódkommunistákat. Akkor a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt által irányított konvenció a Demokrata Párttal és a Romániai Magyar Demokrata Szövetséggel (RMDSZ) koalícióra lépve győzött.
Az, hogy az idén ősszel ismét megtörténik-e a hatalomváltás Romániában, több tényezőtől is függ. Az első, döntő kérdés, hogy egyenlő esélyekkel indulnak-e a politikai versenyzők az őszi megméretésen. Az utóbbi hetek, hónapok romániai történései azt mutatják, erre semmilyen garancia nincs. Miután a bukaresti parlament RMDSZ-szel kiteljesített többsége alig néhány héttel az önkormányzati választások előtt, szemrebbenés nélkül módosított a választási törvényen, ugyanezt éppúgy megteheti valamikor szeptemberben. Az ellenfelek ellehetetlenítése nem áll távol a román utódkommunistáktól. Nem volt olyan régen, amikor a Zsil völgyéből jól szervezetten Bukarestbe irányított bányászok verték szét a kommunistaellenes diáktüntetést és a történelmi pártok bukaresti székházait, majd Ion Iliescu elnök személyesen mondott köszönetet a vérengzésért az egykori szekus tisztek által kellőképpen félrevezetett munkásembereknek. Alig tizennégy esztendő telt el azóta, hogy leitatott, karókkal és kövekkel felszerelt román parasztokat szállítottak teherautókon Marosvásárhelyre magyarokat verni. Az eseményeket tétlenül szemlélő elnököt akkor is Ion Iliescunak hívták. Ma már más, kifinomult módszerekkel dolgoznak az örökzöld elnök hű pártkatonái. Felvásárolták az ország háromnegyedét, européer élpolitikusokkal félig már megnyerték maguknak Brüsszelt, s most állítják: csakis ők tudják Romániát az Európai Unió kapuin átvinni. Az ellenfeleket pedig nehezen tűrik.
Az Európai Néppárt (EPP) várhatóan a novemberi román parlamenti választásokig állandó jelleggel figyelemmel követi a bukaresti történéseket, és e célra egy külön testületet hoz létre. Ezt vasárnap Kolozsváron jelentette be Ilkka Suominen, az Európai Parlament finn képviselője. Az EPP alelnöke azt követően tartott sajtótájékoztatót a kincses városban, hogy több romániai vezérpolitikussal, köztük Emil Constantinescu volt államfővel, Victor Ciorbea exminiszterelnökkel, Ioan Rus volt belügyminiszterrel, Emil Boc parlamenti képviselővel, Kolozsvár frissen megválasztott demokrata polgármesterével, Markó Bélával, az RMDSZ elnökével, Tőkés Lászlóval, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnökével, valamint nem kormányzati szervezetek képviselőivel találkozott. Mint ismeretes, a megbeszélésekre azért került sor, mert az EPP – Orbán Viktor elnökletével – vizsgálóbizottságot hozott létre, amely jelentést készít arról, hogy a romániai helyhatósági választási törvény, illetve annak alkalmazása megfelel-e az alapvető demokratikus követelményeknek vagy sem. A kolozsvári Szabadság című napilap által idézett finn politikus elmondta, a nyugat-európai választási törvényekkel összehasonlítva a romániai jogszabállyal szemben kételyek merültek fel. Kifogásolta, hogy a törvényt csak néhány héttel a választások előtt módosították, s úgy vélte, a romániai ötszázalékos választási küszöb is igen magas. Elégedetlenségét fejezte ki a román központi választási iroda döntéseivel kapcsolatban is, amelyek ellen a bíróságon nem lehet fellebbezni, és azt is hangsúlyozta, hogy egy választási törvény nem tartalmazhat emberi, kisebbségi jogokat sértő rendelkezéseket.
Románia tehát megfigyelés alatt áll. Brüsszelben, Strasbourgban oda az utódkommunista bukaresti hatalom szavahihetősége. Ha az árgus európai szemek előtt nem történik semmi rendkívüli, Romániában a jobbközép nemzeti liberálisok és a balközép demokraták szövetsége ősszel is legyőzheti a szociáldemokrata színekben tetszelgő Iliescu-csapatot. A feltételes mód azonban nem csak a választások tisztasága miatt indokolt. Jelen állás szerint ugyanis az RMDSZ az utódkommunista formációt hosszabb távon is politikai partnerként képzeli el. Az utóbbi egy évben sajátos magyar lobbi igyekszik európaira fényezni Adrian Nastase pártját. Markó Béláék – súlyos politikai tudathasadásról téve tanúbizonyságot – néppárti tagságuk ellenére a nyilvánvalóan antidemokratikus lépéseiknél is feltétlen támogatásukról biztosították a szociáldemokratákat, nyugati berkekben pedig a legeurópaibb román pártként tálalták azt a formációt, amelyet a bukaresti elemzők többsége Románia minden idők legkorruptabb politikai erejeként titulál. Az RMDSZ – amely az erdélyi Magyar Polgári Szövetség választásokról való kigolyózásával a maga pecsenyéjét is megsütötte Nastaséék boszorkánykonyhájában – Budapestről is hozott segítséget a PSD-nek. Az MSZP és személyesen Kovács László valóságos kampányhadjáratba kezdett a Szocialista Internacionáléban a román elvtársak tagságáért. S hogy a szabad demokraták se maradjanak ki az RMDSZ román partnerpártjának megsegítéséből, a bukaresti liberálisok lejáratásába kezdtek. Erdélyi vizitjük után az SZDSZ politikusai rájöttek, hogy már másképp vélekednek a Theodor Stolojan vezette Nemzeti Liberális Pártról. Az ok, hogy a román liberálisok az utóbbi időben több olyan politikai gesztust is tettek, amelyek idegengyűlölőnek tekinthetők. A PSD hosszú évek óta tetten érhető nyílt nacionalizmusáról, a párt olyan szélsőségesen magyarellenes politikusairól, mint Adrian Paunescu, egy szót sem ejtettek az SZDSZ politikusai.
Az utódkommunista pártot elutasító romániai választók most riadtan tekintenek az RMDSZ-re, a „magyarok pártjára”. Könnyen előfordulhat, hogy ősszel Markó Béláék áldásával betonozódhatnak be a hatalomba Iliescuék. Persze csak abban az esetben, ha Markóéknak sikerül átlépniük az ötszázalékos parlamenti küszöböt. Ez ma már korántsem annyira egyértelmű, mint ez idáig volt.
Az ellenzéki, következetesen antikommunista Ziua című bukaresti napilap a minap vezércikket szentelt az RMDSZ-nek. A szerző csalódottan állapítja meg: „úgy tűnik, hogy a büszke romániai magyar közösség elegáns főnökeit megérintette a balkáni mentalitás mérgezett bűze. Egy figyelmes és élénk pártból az RMDSZ egy jópofa párttá alakult. Nem sok vizet zavar, akárcsak elődje, a Madosz. (…) Milyen kár!”