Félórás megbeszélésük után közösen nyilatkozott a Fehér Ház ovális termében George W. Bush amerikai elnök és Medgyessy Péter magyar miniszterelnök. A találkozó témai közül kiemelkedett Irak kérdése, hiszen az amerikai elnökválasztás évében Bush számára rendkívül fontos, hogy minél több szövetségesi támogatást tudhasson a háta mögött a problematikussá váló megszállásban. A NATO szerepvállalásáról szólva a találkozó után Medgyessy Péter elutasította azt a felvetést, hogy a magyar kormány döntését belpolitikai szempontok motiválnák. Hangsúlyozta: a magyar katonák mandátumuk lejártának végéig Irakban maradnak. Az amerikai elnök nagyra értékelte a magyar áldozatvállalást, és legmélyebb részvétét fejezte ki az elhunyt magyar katona hozzátartozóinak.
A kormányfői vizit előkészítésének sikerét igazolta, hogy Bush némi meglepetést kiváltva erős, „vízióval rendelkező” vezetőnek nevezte Medgyessyt, mi több, maga vetette fel a két ország kapcsolatait egyre fokozottabban terhelő vízumkérdés ügyét. Konkrétumokat nélkülözve az eljárás vizsgálatát ígérte. Megfigyelők szerint nem véletlen, hogy a sajtó nyilvánossága előtt az ovális irodában Bush ilyen, általa nem ismert vizekre evezett: emlékezetes, hogy néhány hónapja a lengyel elnök ugyanebben a kérdésben karakán kiállásával kínos helyzetbe hozta az amerikai elnököt.
*
A külügyminisztériumi találkozó után, lapzártánkkal egy időben a magyar delegáció útja a Fehér Házba vezetett, ahol Medgyessy Péter mintegy félórás megbeszélést folytatott George W. Bush elnökkel. A találkozón egyszerűbb formában ugyancsak Irak kérdése került szóba, hiszen az amerikai elnökválasztás évében George Bush számára rendkívül fontos, hogy minél több szövetségesi támogatást tudhasson a háta mögött a problematikussá váló megszállásban.
Az elnöki fogadás és lapzártánk után tájékoztatta Medgyessy Péter a magyar sajtó képviselőit, majd helyi idő szerint délután a delegációt az egészségügyi miniszter fogadta.
A látogatást bejelentő fehér házi közlemény Magyarországot az Egyesült Államok közeli barátjának és szövetségesének nevezte, amely értékes segítője az iraki béke és demokrácia megteremtésére irányuló nemzetközi erőfeszítéseknek. A közlemény a megvitatandó kérdések között a terrorizmus elleni harcot, a kétoldalú gazdasági kérdéseket, valamint az Egyesült Államok és az Európai Unió írországi, illetve a NATO törökországi csúcstalálkozóját említette.
Medgyessy Péter a kaliforniai Szilícium-völgyben tett látogatása után hétfőn repült San Francisco városából Washingtonba. Vasárnapi nyilatkozatában a kormányfő hangsúlyozta, hogy Magyarországnak hosszú távú stratégiai kapcsolatrendszert kell kiépítenie az Egyesült Államokkal, a világ legnagyobb politikai-gazdasági hatalmával a közösen vallott értékek alapján, és függetlenül attól, hogy a két országban éppen milyen párt van hatalmon.
A magyar kormányfő elmondta, hogy a találkozóra készülve Brüszszelben az alkalommal élve külön konzultált Gerhard Schröder német kancellárral, Jacques Chirac francia elnökkel és Tony Blair brit kormányfővel.
Ukrajna
Peszkov: Kijev és a Nyugat elutasítja a diplomáciai megoldást
