Afgán bizonytalanság

Felszólította az Afganisztánban vállalt kötelezettségeinek teljesítésére a NATO-t a humanitárius szervezetek közössége. Az országban dolgozó civil szervezet által aláírt közlemény hangsúlyozza, egyre romlik az ország biztonsági helyzete, s az isztambuli csúcson döntést kellene hozni a nemzetközi biztonsági erők (ISAF) megerősítéséről, hogy az a fővárostól távol eső tartományokban is elláthassák feladatukat. Afganisztán azonban továbbra is háttérbe szorul, miközben a nemzetközi figyelem és a források jelentős része Irakra irányul. Mint azonban megfigyelők megjegyzik, Afganisztánban a rendteremtést magára vállalt észak-atlanti szövetség hitele forog kockán.
E felhívás is érzékelteti, hogy milyen bizonytalanság közepette készül Afganisztán a szeptemberi választásokra. Egyrészről a drogkartellek és banditizmus, valamint az újjászerveződő tálibok ismétlődő támadásai miatt az ország nagy részén katasztrofálisak a biztonsági körülmények. Ezenkívül az anyagiak hiánya is nehezíti az előkészületeket, hiszen a voksolás lebonyolításához szükséges 107,8 millió dollárból mindössze 27 millió áll rendelkezésre. Nincs rendes választói névjegyzék, sőt népesség-nyilvántartás, s nem sikerült kiképezni a választások lebonyolításához szükséges, mintegy húszezer fős rendőri erőt sem. Az ország egyes körzetei újra a tálibok kezén vannak, akik a választások bojkottjára szólítanak fel.
Ugyanakkor Kabulban gomba módra alakulnak a politikai pártok. A katonai és gazdasági hatalom nélküli kisebbségek élnek a demokrácia adta lehetőségekkel, jelöltet indítanak a nők (Maszúda Dzsalál), a nemzeti kisebbségek (a hazara Mohakkik), a baloldal (Latif Pedrám), a liberálisok (Mahfúz Nidáí), valamint Iszmáíl Kászimjár professzor, az alkotmányozó bizottság korábbi elnöke és a mérsékelt iszlámisták jelöltje, Szajjíd Iszhák Gailání. Karzai elnök eközben az amerikaiak fogságából kiengedett Vakil Mutavakkíl közvetítésével titkos tárgyalásokat folytat mind a mérsékelt tálibokkal, Arszala Rahmání molla és Ghausz molla csoportjaival, valamint Gulbuddín Hekmatjár pártjának, a Hezb-i Iszlámínak a képviselőivel is. Ajánlata ez utóbbiaknak úgy szól, ha abbahagyják az ellenállást, indulhatnak a választásokon és kormányzati posztokat is kapnak. Afganisztánban az ellenállás fő erejét ugyanis nem is a tálibok, hanem Hekmatjár szervezete alkotja.
De ott van Karzainak a belső hatalmi struktúrákon belüli ellenzéke is, a mudzsáhíd hadurak, a fundamentalisták – Szajjáf és Rabbání –, valamint a drogbárók. Az elnök ezért zárt ajtók mögötti tanácskozáson kérte őket, hogy ne indítsanak ellenjelöltet a választásokon, cserébe különböző fontos posztokat ígért nekik. A titkos alkuk óriási felháborodást keltettek, s valóban felmerül a kérdés, vajon ezek a választások biztonságát szavatolják, vagy Afganisztán ismét csupán játszik a demokráciával. A választások után az amerikaiak mossák kezüket és csomagolnak.