Személyesen beszélt Jack Straw brit külügyminiszter iráni kollégájával, Kamal Harazival a naszádok eltérítése és a királyi tengerészgyalogság nyolc kommandósának őrizetben tartása ügyében. A telefonos tárgyalás tartalmáról a brit szaktárca nem adott ki részletes tájékoztatást, csak annak tényét közölte.
Jack Straw az utóbbi hónapokban sokat tett azért, hogy Nagy-Britannia közeledjék Iránhoz, és nem is teljesen sikertelenül. Ugyanakkor ismert, hogy az iráni politikai vezetőség nem minden tagja szemlélte jóindulattal ezt a közeledést a két ország között.
A The Daily Telegraph név nélkül idéz egy brit kormányilletékest, aki azt mondta: ha az irániak az incidens kezdetétől számított 48 órán belül nem engedik el a brit tengerészgyalogosokat, abból „óriási diplomáciai válság kerekedhet”. A The Times szerint az incidens világos jelzés Teherán részéről, hogy Irán meghatározó szerepet szán magának a térségben, miután Irakban a jövő héten megtörténik a hatalomátadás.
Az esetről szólva az iraki brit hadvezetőség azt közölte, hogy a három jármű minden bizonnyal navigációs hiba miatt került át a szoros közepén húzódó demarkációs vonal iráni oldalára. A teheráni brit nagykövetség egyelőre nem tudja, hol tartják fogva a brit tengerészeket, az irániak csak annyit közöltek, hogy kihallgatják őket küldetésük céljáról. A brit jelentés szerint a három hajót az új iraki folyamőrségnek szánták, és a küldetés célja átadás előtti kiképzés volt. Ennek valamelyest ellentmond az a körülmény, hogy a brit személyzet néhány tagja egy speciális kommandós csoporthoz tartozik.
A brit külügyminisztérium feltett szándéka, hogy óvatosan kezeli a brit tengerészek fogva tartásának ügyét, és mindent elkövet, hogy az incidens ne váljék nagyszabású diplomáciai csatává. Nem valószínű, hogy az irániak könynyen elfogadják a brit magyarázatot, és az is meglehet, hogy a tengerészeket csak hetek múlva, a vízi járműveket pedig egyáltalán nem szolgáltatják vissza.
Ők az idei Anna-bál szépei
