Kedvezőtlen makrogazdasági adatokról számol be a KSH tegnap nyilvánosságra hozott jelentése. A magyar gazdaság állapotáról készült összefoglaló szerint a gazdaság fejlődési üteme mérséklődött, miközben lényegesen nőtt a fizetési mérleg és az államháztartás hiánya. A folyó mérleg ez év első négy hónapjában regisztrált hiánya az MNB adatai szerint elérte a 2,8 milliárd eurót, amely azt jelenti, hogy az idei deficit több mint 20 százalékkal magasabb a tavalyi év rekordnagyságúnak számító hiányánál. Az egyenlegromlás a statisztikai hivatal számításai szerint a szolgáltatások külkereskedelmi forgalmának visszaeséséből adódik, de növelte a deficitet az áruforgalom növekvő passzívuma, valamint a tőkejövedelmek és a viszonzatlan folyó átutalások kedvezőtlen mérlege is.
A jelentés adatai alapján az államháztartás hiánya ez év első öt hónapjában 722 milliárd forintra rúgott, a deficit mértéke így majdnem nyolcvan százalékkal haladja meg a tavaly ugyanilyen időszakban mért hiányt. Az összefoglaló szerint felgyorsult az infláció, és az év első öt hónapjának pénzromlása elérte a hét százalékot. A háztartási energia drágult a legnagyobb mértékben, több mint 16 százalékkal, de felpörgette az inflációt az élelmiszerek és az üzemanyagok májusi drágulása is.
A folyó fizetési mérleg hiánya az idei év első három hónapjában elérte az 1,705 milliárd eurót – közölte tegnap a jegybank. Az MNB adatsora szerint a folyómérleg-deficit majdnem 15 százalékkal lépi túl a tavalyi év első negyedévében mért hiányt. Az egyenlegromlás elsősorban a szolgáltatások és jövedelmek kedvezőtlen mérlegének köszönhető, amely március végén 1,4 milliárd eurós hiányt mutatott.
A Hunyadi-sorozatról is tanácskoznak a Tokaji Írótáborban
