Irak és a Közel-Kelet a fő témája a G8-ak tegnap este kezdődött csúcstalálkozójának, amelyet második alkalommal rendeznek meg a Szaddám Huszein rezsimjét megdöntő háború óta. A világ hét legfejlettebb országa és Oroszország részvételével zajló események szervezői praktikus módon vették elejét az értekezlet menetét esetleg súlyosan megzavaró tüntetéssorozatnak, a találkozót ugyanis Georgia partjaihoz közel, egy kicsiny üdülőszigetre, Sea Islandra költöztették.
A holnapig tartó csúcsértekezlettől Washingtonban azt remélik, hogy eloszlathatják a nézeteltéréseket és „ország-világ előtt felmutatják az új transzatlanti egységet”. A tegnap esti díszvacsorán házigazdaként felszólaló George Bush amerikai elnök a Közel-Kelet demokratizálódási folyamatát helyezte a megvitatandó kérdések középpontjába, noha több térségbeli politikus szerint a csúcstalálkozó csak igen szerény eredményeket érhet el. Kommentátorok kiemelik, hogy Bush rég nem látott nehézségek közepette kénytelen tárgyalóasztalhoz ülni, elvégre az iraki események miatt népszerűsége mélypontra jutott, s szembe kell néznie demokrata párti kihívója, John Kerry vádjaival is, amelyek szerint Washington kapcsolatai súlyosan megromlottak legfőbb szövetségeseivel.
A tudósítások ugyanakkor hozzáteszik, hogy több más résztvevő is élete nehéz időszakát éli. Kiemelik, hogy Gerhard Schröder német kancellár éppúgy sokat veszített népszerűségéből, mint Jacques Chirac francia elnök vagy Tony Blair brit miniszterelnök, s – mint utalnak rá – Silvio Berlusconi olasz miniszterelnökre is egyre nagyobb belpolitikai nyomás nehezedik. Paul Martin kanadai miniszterelnök kormányát pénzügyi botrányok sújtják, Vlagyimir Putyin orosz elnök és Koidzumi Dzsunicsiro japán kormányfő azonban mind népszerűbbek hazájukban.

Kamasz hősök mentettek életet a síneknél Piliscsabán