Astatisztikai adatok tanúsága szerint a magyar–kínai kapcsolatok látványosan fejlődtek az elmúlt esztendőkben. 2003-ban a kétoldalú áruforgalom értéke 3,463 milliárd dollár volt, jelenleg Magyarország Kína legnagyobb kereskedelmi partnere a közép-európai régióban. A magyar–kínai kereskedelmi forgalom az elmúlt öt esztendőben az 1998-as 450 millió dolláros szinthez képest közel hétszeresére nőtt 2003-ban.
Ezt az örvendetes tényt azonban némiképp beárnyékolja a két fél kereskedelmi forgalmának nyilvánvaló aránytalansága. 2003-ban a magyar statisztikai adatok szerint a kétoldalú áruforgalom értéke 3,463 milliárd dollár volt, ebből a magyar export 177,5 millió dollár, az import pedig 3,3 milliárd dollár. Ez azt jelenti, hogy a rohamosan növekvő kínai beruházásokkal a magyar kivitel továbbra is képtelen lépést tartani. Nem adhat okot elbizakodottságra az a tény sem, hogy a Kínában lévő magyar beruházások összege mindössze 61 millió dollár. Fontos hangsúlyozni, hogy a fenti adatok a két ország közötti hivatalos állapotokat rögzítik. A Kínából Magyarországra települt illegális kereskedelem és feketegazdaság igen számottevő. Egyes becslések szerint a hazánkban működő több ezer kínai cég – statisztikákban nem szereplő – forgalma meghaladhatja a hivatalos kínai beruházások mértékét.
Kovács László külügyminiszter több ízben is hangoztatta, hogy Medgyessy Péter 2003-as pekingi látogatása fordulópontnak bizonyult. A miniszterelnöki látogatás valóban régi adóssága volt a magyar állami vezetésnek, ugyanakkor erős túlzás azt állítani, hogy a kedvező folyamatok kizárólag e protokollesemény következményei lennének. Megfigyelők emlékeztetnek arra, hogy Magyarország időközben uniós tagállam lett, a lendületben lévő kínai gazdaság már csak ezért is fokozottan érdeklődik az itteni beruházások iránt.
sóbánya
Újabb sóbánya omlott be Erdélyben + videó
