Az amerikai katonák Irakban maradását szeretné az új bagdadi kormány, de az iraki vezetésnek beleszólással kell bírnia arra nézve, hogy meddig maradjanak – mondta az ENSZ Biztonsági Tanácsa előtt Hosjar Zebari iraki külügyminiszter. Zebari nem értett egyet Franciaországgal, Németországgal és Kínával, amelyek kötött határidőt akarnak rögzíteni a külföldi csapatok Irakból való kivonására. Ennek időpontját – szavai szerint – az iraki vezetőknek kellene meghatározniuk. „Úgy vélem, ezekre az erőkre szükségünk van egy ideig, de szuverén kormányunk lévén ez nem tarthat örökké” – jelentette ki csütörtök este az ENSZ székhelyén.
Az iraki szuverenitáshoz vezető folyamat alapjának tekintett kollaboráns kormány legitimitását mindenesetre egyes arab források megkérdőjelezik. Az as-Sark al-Auszat lap szerint ugyanis Ijád Allávi kijelölt iraki miniszterelnök mintegy 350 000 dollárt fizetett ki amerikai politikai tanácsadóknak egyesült államokbeli imázsa kialakításáért. Allávi népszerűsítését az Egyesült Államokban a politikai reklámokra szakosodott cégek végezték el. Ugyancsak az arab napilap számolt be arról, hogy a kijelölt iraki elnök, Gázi Adzsíl al-Jáver családtagjai nem kívánják elhagyni a szaúdi monarchiát, amelynek alattvalói.
A börtönök felügyeletét is magában foglalja Irak szuverenitásának június 30-i helyreállítása, aminek eredményeként az amerikai fogságban lévő Szaddám Huszeint is kiadhatják az iraki igazságszolgáltatásnak – közölte Nagy-Britannia ENSZ-nagykövete.
Ivanov Bírál. Ma már világos, hogy az iraki katonai beavatkozás nem érte el célját; az azzal kapcsolatos viták azonban háttérbe szorították a korábbi nemzetközi együttműködések pozitív emlékeit – írta a Financial Timesban az orosz védelmi miniszter. Szergej Ivanov hozzátette: nincs világos válasz arra a kérdésre, voltak-e Iraknak tömegpusztító fegyverei. Nem bizonyították, hogy Szaddám Huszein elnök megbuktatott rendszerének köze volt a szeptember 11-i támadásokhoz. (MTI)
