Fischer Béla, aki a Cukoripari Egyesülés (CIE) elnöki tisztét is betölti, a részletekre is kitérve elmondta: az idei gazdasági évet az Európai Unió cukorpiaci rendtartásához való csatlakozás határozza meg. Ez a magyar cukoripar számára azt jelentette, hogy május 1-jét követően alkalmazkodni
kellett az unióban szokásos rendhez, vagyis az intervenciós árhoz és a kialakult piaci viszonyokhoz. Emiatt a cukor ára az elmúlt hetekben jelentős mértékben, mintegy 20-25 százalékkal emelkedett, a kilogrammonként 145 forintos szintről 185 forintos árszintre. Az átlagos fogyasztói ár üzlettípusonként és hálózatonként eltérő: 185 és 220 forint körül mozog, az utóbbi szint pedig már megegyezik az uniós árszinttel – mondta a szakember. A cukorpiac szabályozása a répatermelőket is érinti, ők eddig mintegy kilencezer forintot kaptak tonnánként, az idei kampányban azonban már szabott árat fizetnek számukra a feldolgozók, ami tonnánként tizenkétezer forintot jelent.
Fischer Béla a csatlakozás következményei között említette az élesedő piaci versenyt, amelyben a hazai gyárak a magas energiaárak miatt hátrányt szenvednek. Pedig a Magyar Cukor Rt. az elmúlt öt évben 21 százalékkal csökkentette fajlagos energiafelhasználását, így megközelíti az EU-s szintet. Augusztustól nehezíti a helyzetet, hogy lejár a Balkán Cukor moratóriuma, amely eddig meggátolta a cég uniós megjelenését. Szeptember elejétől viszont vámmentesen hozhat cukrot az unió területére, aminek következtében átrajzolhatja a hazai cukorpiac térképét is.

Fontos változást jelentett be a BKK a 3-as villamossal kapcsolatban