Az 1997-ben elindult, tíz évre tervezett vízbázisvédelmi célprogram befejezési időpontját a kormány 2002-ben két évvel elhalasztotta. A célprogramra fordítható költségvetési támogatás pedig idén a korábbi éves keret felére, harmadára rövidült, ami a befejezés időpontját is tovább tolhatja.
Liebe Páltól, a Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Rt. Hidrológiai Intézete igazgatójától szerzett információnk szerint a program jövőnkre vonatkozó jelentőségét érzékelteti, hogy sérülékeny vízbázisokból ellátott települések között jelentős lakosságszámú városok (például Budapest és Miskolc), valamint kis lélekszámú falvak egyaránt megtalálhatók, s az ország lakosságának több mint kétharmadát ezekből látják el ivóvízzel. Szólt arról is, hogy a felszín alatti vizek felső, tíz méter körüli mélységű zónája szinte az egész ország területén szennyezettnek tekinthető a települések alatt, valamint a mezőgazdasági területek egy részén, továbbá a nagy számú egyéb szennyező forrás körül. A felszín alatti vizeink vízminőségi szempontból összességükben még jó állapotban vannak, az elindult szennyezési folyamatokat azonban ellenőrzés alatt kell tartani, megszüntetni, illetve meg kell előzni.
– 1990-ben az önkormányzatok feladatává vált az egészséges ivóvíz-szolgáltatás, ehhez meg is kapták a szükséges vízműveket – mutatott rá lapunknak Havasné Szilágyi Eszter, a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium főosztályvezető-helyettese. A hosszú távú egészséges ivóvíz-szolgáltatáshoz hozzátartozik a vízbázisok biztonsága. Mivel az önkormányzatok a vagyonátadáskor kijelölt védőterületek nélkül vették át a vízi közműveket, a biztonságba helyezésre utólag, az állam „adósságaként értelmezve”, központi pénzügyi támogatással kerül sor. Az emberi eredetű szennyezések feltárása mellett a programban vizsgálják a geológiai viszonyokat, a víz-utánpótlódási körülményeket, a föld mélyében esetleg már megindult szennyező folyamatokat. A további szennyeződést megakadályozandó, ki kell jelölni a vízbázis védőterületeit. Ezen belül meg kell határozni azon zónákat is, melyeken különböző mértékben korlátozni kell a felszín alatti vizeket veszélyeztető tevékenységet, például a mezőgazdasági művelést vagy a beépítést. A védőzónákban figyelő- kutakból álló monitoringrendszert kell létesíteni, melyek üzemeltetése a vízművek feladata. Egyébként a használatba vett, felszín alatti sérülékeny vízbázisok mintegy harmadánál fejeződött be eddig az állapotértékelés.
Információink szerint az indítást követően minden esztendőben 1,3 és 2 milliárd forint közötti pénzösszeget használtak fel a vízbázisvédelmi célprogramra. Az idén viszont többszöri megnyirbálás, illetve zárolás után még bruttó 600 millió forint sem jut ezen, európai uniós szempontból is fontos feladatra. Ebből pedig az is következik, hogy közvetlenül, idei befejezés előtt álló munkáknak is mintegy a felét át kell ütemezni a következő esztendőre, ami azt is maga után vonja, hogy jövőre a tervezettnél már eleve kevesebb vízbázisnál indíthatják el a védelmi munkákat.
– Magyarországon mintegy egymilliárd köbméter vizet termelnek ki évente – tudtuk meg Liebe Páltól. Szerinte a köbméterenkénti 150-200 forintnyi vízdíjból legalább egy-két forintot a vízbázisvédelemre kellene fordítani, a szennyeződések ehhez kapcsolódó felszámolásának, bizonyos esetekben ellenőrzés alatt tartásának költségeire pedig nagyságrenddel többet. A szóban forgó program költségeit ehhez kell viszonyítani, meg ahhoz a kockázathoz, amit az esetleg elszennyeződő vízbázisaink kiváltása jelenthet. A célprogram befejezésének elhúzódása újabb költségeket is jelenthet, hiszen közben olyan létesítmények építése kaphat szabad utat, amit tiltani fog a vízbázis védelmét szolgáló, védőzónákat kijelölő határozat. Ezt követően pedig a kártalanítási perek idő- és pénzigényes procedúrái kezdődhetnek el. Másrészt vannak olyan területek is, ahol azért kell megszüntetni vagy korlátozni a mezőgazdasági művelést, mert valamely vízbázis védőterületére esnek. Környezetbarát mezőgazdasági gyakorlatra való átálláshoz és egyéb, a vízbázisok védelmét szolgáló intézkedésekhez hazai és uniós támogatásokat is igénybe lehet venni. Csakhogy ezek egy részénél a védőterületi határozat is szerepel a feltételek között.
origo.hu
Hoppá, XIV. Leó pápa már járt Magyarországon
