A terrorizmus finanszírozása, illetve a pénzmosás elleni harc volt a témája annak a konferenciának, amelyet az Egyesült Államok igazságügyi minisztériuma szervezett meg – immáron második alkalommal – Budapesten a hazai jogalkalmazók részére néhány hete. Az esemény zárt ajtók mögött, a nyilvánosság kizárásával zajlott. Mi volt az oka a „titkolódzásnak”?
– A hazai igazságszolgáltatás teljes spektruma, rendőrök, ügyészek, az Igazságügyi Minisztérium, illetve az Országos Igazságszolgáltatási Tanács munkatársai vettek részt a rendezvényen. A konferencia témája miatt dönthettek úgy a szervezők, hogy kizárólag a szakma képviselőit invitálják meg az eseményre. A szervezett bűnözés elleni harcot nem a nyilvánosság bevonásával vívják meg a bűnüldöző szervek.
– Mekkora gyakorlata van a magyar hatóságoknak a pénzmosás elleni küzdelemben, mi az, amiben segítségükre lehetnek az amerikai szakemberek?
– Az igazságügyi statisztika alapján lehet pontosan megmondani, hogy hány pénzmosással kapcsolatos ügy indult, és hány esetben született jogerős bírósági ítélet Magyarországon. 2001-től kezdődően nyolc nyomozás fejeződött be a témában, pénzmosás miatt azonban még nem szankcionáltak senkit sem, csak felmentő ítéletről van tudomásom. Az azonban tény, hogy viszonylag kevés büntetőeljárás indult ezen pénzmosással összefüggésben, aminek oka egyrészről az, hogy ez a bűncselekmény még csak tíz éve szerepel a Btk.-ban, másrészt jelentős a latenciája. A konferencián olyan szakemberek tartottak előadást, akik a pénzmosás elleni küzdelem teljes frontján tevékenykednek, előadásaik révén differenciáltabb képet kaphattunk arról a nemzetközi szervezetrendszerről, amelynek segítségét igénybe vehetjük.
– Miért fontos a pénzmosás elleni harcban a nemzetközi együttműködés?
– Szerte a világon rengeteg pénzmosási technika létezik az egyszerűbbektől (adott esetben a pénz határon történő átcsempészése is pénzmosásnak minősül) a magasan képzett szakemberek által megszervezett, bonyolult pénzügyi műveletekig. Az EU-ban a határok átjárhatósága miatt a feladat bonyolultabb, az összekapcsolt bankrendszerekben akár egy nap alatt is végig lehet vinni olyan tranzakciókat, amely a világ különböző pontjait érinti. Egy-egy országból nézve az eredetileg bűncselekményből származó pénz vándorlása a legalitás látszatát keltheti, nemzetközi viszonylatban viszont megmutatja magát az egész folyamat, illetve az egész rendszer.
– Milyen szervek irányítják, illetve vesznek részt a nemzetközi együttműködésben?
– Sok szervezet foglalkozik párhuzamosan is a pénzmosás elleni küzdelemmel. Az EU szervezetén belül az Eurojust és az Europol közvetlen segítségét is igénybe vehetjük büntetőügyekben. Ezen túlmenően például az ENSZ pénzmosás elleni bizottsága, a Világbank, a Nemzetközi Valutaalap, a bázeli bankfelügyeleti bizottság, valamint az OEDC mellett működő FATF (pénzmosás elleni akciócsoport) koordinálja a hatékony fellépést. Ez utóbbi intézmény ajánlásait az európai országok, illetve Magyarország is figyelembe veszi, és folyamatosan beépíti jogrendszerébe. Ugyanakkor jelentős előrelépést jelent az európai elfogatóparancsról szóló törvény hatályba lépésével, hogy mód adódik a hazájukban elfogott külföldi – akár európai – állampolgárok más országok hatóságainak történő átadására.
– Nyugat-Európában rengeteg olyan állam van, amelyet pénzmosodaként tartanak számon: Liechtenstein, Gibraltár, Spanyolország, Svájc, Írország, a Csatorna-szigetek, Luxemburg. Ezeket az államokat – úgy tűnik – különösebben nem izgatják ezek az ajánlások, gazdaságuk talán éppen a pénzmosásnak köszönhetően virágzik.
– Az ENSZ szakosított szervezetei nyilvántartják azokat az államokat, amelyek nem csatlakoznak a pénzmosás elleni intézkedésekhez, sokféle eszközzel próbálják meg rávenni őket arra, hogy átlátható legyen a pénzügyi rendszerük. Azt hiszem, hogy itt egy nagyon hosszú folyamat elején járunk.
– Az USA-ban is van olyan állam, amelyet kifejezetten off-shore paradicsomként tartanak számon.
– Delaware állam nagyon komoly off-shore terület, de keveset tudok a jogrendjéről ahhoz, hogy megalapozottan tudjak róla nyilatkozni. Mindenesetre annak is van értelme, hogy az Egyesült Államokon belül egy államban áfa nélkül lehet vásárolni. Sok cég például Delaware-ban vásárolja a repülőgépeit. Ennek mindenképpen van egyfajta gazdasági élénkítő funkciója.
– Ugyanakkor lehetőség van arra is, hogy kábítószer- és fegyverkereskedelemből, illetve más bűncselekményekből származó pénzt off-shore cégek felhasználásával ezen országok pénzügyi rendszerein keresztül futtassák.
– A nemzetközi kábítószer- és fegyverkereskedelemből származó vagyon tisztára mosásához az egész világot használják, de kétségtelen, hogy az ön által említett országok ebben „élen járnak”. Arra azért felhívnám a figyelmet: egy off-shore cég önmagában nem jogellenes vállalkozás, bár kétségtelen, hogy nagyon jól fel lehet használni adókikerülésre, adóelkerülésre, adócsalásra, pénzmosásra vagy más jogellenes cselekményre.
– Magyarországnak mi a feladata a pénzmosás elleni harcban?
– A büntetőjogi szankcionálás az ultima ratio, a végső eszköz a küzdelemben. Erre egyébként az amerikai jegybank egyik igazgatóhelyettese, Bearn (az ő feladata a banki szektorban a pénzmosás elleni küzdelem koordinálása) is rámutatott előadásában. A leghatékonyabban a pénzügyi szférában lehet fellépni a bűnözőkkel szemben, hiszen a pénzmosási folyamat legkritikusabb pontja a törvénytelen tevékenységekből származó jövedelmek bejuttatása a bank-, illetve a pénzügyi rendszerbe.
– Milyen egy gyanús ügylet?
– A kábítószer-bűncselekményeknél tipikusan jellemző, hogy rendkívül nagy mennyiségű, gyűrött, kis címletű készpénz keletkezik, ami készpénzbefizetésnél mindenképpen feltűnhet. Érdemes odafigyelni az olyan tranzakciókra is, amelyek a pénzügyi élet legalapvetőbb szabályait figyelmen kívül hagyva történnek. Például ha egy számlára nagyobb pénzösszeg érkezik, amit olyan módon konvertálnak át különböző befektetésekké, különböző valutaelemekre, amelyek indokolatlan mértékű veszteséget okoznak. Olyan köztes állomásokat iktatnak be, amelyek gazdasági megfontolásból értelmetlennek tűnnek, mert egy utalással is el lehetne végezni a tranzakciót.
– A K&H-nál a Kulcsár Attila és társai által elkövetett utalásokat, amelyekről később kiderült, hogy sikkasztást és pénzmosást lepleztek, rendszeresen jelentették az Equities Rt. munkatársai az ORFK pénzmosás elleni osztályának, a visszaélésekre mégis a PSZÁF vizsgálata, illetve Szász Károly megveretése derített fényt.
– A konkrét ügyről csak a sajtóból származó információkkal rendelkezem. A konferencián külön felhívták a figyelmet például arra, hogy szennyezett pénz is elvezethet bűnszervezetekhez. Az Egyesült Államokban egy kábítószerbandát úgy sikerült lebuktatni, hogy egy hamburgeres boltjában sajátos szagot árasztó bankjeggyel fizettek. A későbbi vizsgálatok során kiderült, hogy az illat szintetikus drogok bomlásából eredt. Mivel a büfés – aki bankban dolgozó feleségétől hallott az árulkodó jelről – felírta a vásárló autójának rendszámát, a hatóságok fülön csípték a bandát.
– Feltételezem, hogy a magyar hatóságok nem a hamburgerárusok szimatára alapozzák a bűncselekmények felderítését.
– A magyar szabályozási rendszer ismereteim szerint megfelelő. Körülbelül két évvel ezelőtt szüntették meg az anonim betéteket, amelyek a pénzmosás lehetséges eszközei voltak. Ismereteim szerint négy európai országban, köztük Spanyolországban még mindig létezik az anonim betétek intézménye. A pénzmosás elleni küzdelem során több jogszabály született az utóbbi időben. A szigorítások közé sorolható az utóbbi időben nagy publicitást kapott ügyfél azonosítási adatok kibővítése.
– Mekkora készpénzbefizetés felett kell jelenteniük a pénzintézeteknek Magyarországon?
– A magyar jogban tág kategória a pénzügyi szolgáltatóké. Ebbe a klasszikus banki tevékenységen kívül beletartoznak a pénzváltók, letétkezelők stb., a pénzmosás megelőzéséről szóló törvény hatálya alá tartoznak az ingatlanközvetítéssel foglalkozó vállalkozások, műtárgykereskedők, adótanácsadók, a különböző könyvelési és számviteli tevékenységet folytató szolgáltatók is. Pénzmosásra minden olyan közeg alkalmas, amelyben nagyobb készpénzösszeg kering. Pénzváltó cégek esetében 300 ezer forint feletti átváltáskor, határon történő egymillió forint feletti készpénzszállításkor, vagy a bankoknál kétmillió forint feletti befizetéskor kötelező az ügyfél beazonosítása. A pénzmosásgyanús bejelentési kötelezettség ennél több: itt a gyanús ügyleteket kell bejelenteni az ORFK pénzmosás elleni osztályának, függetlenül annak összegétől.
– Klasszikus példa az ilyen szabályok megkerülésére, amikor többen, több számlára, több pénzintézetnél helyezik el az egyébként egy helyről származó „bűnös” vagyonukat.
– Ezt a megoldást az Egyesült Államokban smurfölésnek nevezik, a Hupikék törpikék apró figuráira utalva. E módszer lényege, hogy apró, nem feltűnő részletekben juttatják be a pénzt a pénzügyi rendszerbe. A pénzmosás elleni törvénynek van egy lényeges rendelkezése: ha rövid időn belül történnek kis értékű tranzakciók, akkor azokat összevontan kell kezelni, és meg kell történnie az ügyfél azonosításnak. Ha naponta 500 ezer forintot visznek a bankba, akkor ennek a negyedik vagy az ötödik napon meg kell történnie.
– Miért nem alapítanak bankot a gengszterek?
– A dél-amerikai kábítószerkartelleknek volt ilyen törekvése. Azokban az országokban, ahol lehetővé teszik kedvező feltételek mellett off-shore cégek alapítását, a jelentős anonimitás mellett arra is van lehetőség, hogy off-shore bankot alapítsanak. Ez egy olyan bank, amelynek van neve, de ténylegesen nem létezik: nincs épülete, nincsenek pénztárosok, legfeljebb egy ember diszponál felette. Ez a bank igazából egy számlát tart fenn egy másik bankban. Amikor a bankon keresztül történt a pénzmosás több esetben kiderült, hogy belső, bizalmi ember segítette a folyamatot, aki a szabályokat kijátszva segített a pénzeket bejuttatni a rendszerbe. Az emberi tényezőt nem lehet kizárni.
– Milyen társadalmi rétegnek „ajánlhatjuk” a pénzmosást mint megélhetési lehetőséget?
– Pénzt mosni csak akkor szoktak, ha olyan mértékű bevétele van az elkövetőnek, amely feltételezi a pénzmosás magas költségei mellett a nyereséget. A legegyszerűbb megélhetési bűncselekmények esetében nem beszélhetünk pénzmosásról. Pablo Escobar hírhedt kolumbiai drogbárót bevételeinek legalizálásában felkészült szakemberek segítették. A dél-amerikai „üzletembernek” azonban nem okozott volna gondot az ország 13 milliárd dolláros államadósságának rendezése, cserébe azért, hogy ne adják ki az USA-nak. Pénzügyi tanácsadóinak ugyanakkor nem voltak megélhetési gondjai, hiszen a pénzmosás költségei a teljes bevétel 15–30 százalékát is felemésztik.
– Hogyan tudja hasznosítani a konferencián hallottakat a munkája során?
– Nagyon jól megértettem, hogy milyen módon kell a gyanús gazdasági folyamatokat vizsgálni, a pénzmosás törvényszerűségei alapján. Megismerhettük azokat a módszereket, elvi eljárásokat, amelyek segítségével fel lehet ismerni a pénzmosást, és eredményesen lehet fellépni ellene. Egy aktát már úgy ütök fel, hogy figyelem, milyen módon vándorol a vagyon. Sok összefüggés merül fel, és máshogy tekintek az adott ügyre. Hasznos és új távlatokat nyitó találkozó volt.
– Ön szerint mi volt a konklúziója a konferenciának, az az üzenet, ami a laikusoknak is értékelhető?
– Azt hiszem, a kulcsmondat az, hogy szemléletváltás történjen a témában, hiszen a bűnözés struktúrája is megváltozott. Az én megközelítésem is változott. Tudatosítani kell, hogy van megélhetési és van szervezett bűnözés, amelynek célja jogellenes úton minél nagyobb vagyonokat megszerezni és felhalmozni. A szervezett bűnözés a legkapitalistább gazdasági vállalkozás, résztvevői nagyon jól érzik, hogy hol lehet hatalmas haszonra szert tenni. Ha ez már nem realizálódik, akkor kivonulnak az adott területről. Legfőbb cél a bűncselekmények útján szerzett vagyonok elvonása. Ez a fajta bűnözés ugyanis eszköz- és költségigényes, ha a vagyonok elkobzása megtörténik, akkor már sikerrel jártunk. Annak a lehetőségétől is meg kell fosztani az elkövetőket, hogy a felhalmozott anyagi javak felhasználásával további bűncselekményeket kövessenek el.
Pénzmosásról szűk körben. Az amerikai igazságügyi minisztérium által megszervezett, terrorizmussal és pénzmosással foglalkozó konferencia után az Egyesült Államok nagykövetsége szűk körű sajtóbeszélgetést kezdeményezett. Bár lapunk kiemelt figyelmet szentel a nagy belpolitikai viharokat kavaró gazdasági bűnügyeknek, a tájékoztatóra nem kaptunk meghívást, azon csak a Népszabadság, a Világgazdaság és az Info Rádió munkatársai vehettek részt.
