Kökény Attila, a Tisza Párt egyik agrárszakértője már azt megelőzően is majmoknak nevezte a magyar gazdákat, hogy a minapi ominózus Facebook-kommentjében csimpánzokhoz hasonlította őket. A Kökény Attila YouTube-csatornájára tavaly augusztusban feltöltött, 2016-ban készült videóban a férfi a következőket fejtegeti: a tél beköszöntével a gazdák a „szavannai majom módjára” simára tarolják a földjüket, mert szerintük csak „azt tudják elképzelni, hogy sima a föld és nincsen rajta semmi, legkevésbé kóró”.
Megideologizált lenézés
A mezőgazdasági kistermelőket lenéző kijelentését Kökény egy általa alkotott furcsa elmélettel is igyekezett alátámasztani. Arról beszélt ugyanis, hogy a szavannákon élő ősemberek attól tartottak, hogy minden nagyobb bokor vagy fűcsomó mögött meglapulhat valamilyen veszélyes ragadozó, s szerinte ugyanez a tudatalatti félelem készteti a magyar gazdákat arra, hogy „pánikszerűen” minél simábbra tarolják a földjüket.
A videó egy másik pontján Kökény szintén a gazdák általa szakmaiatlannak vélt munkamódszerét kritizálta a majomhasonlattal: „De ugye ezzel sem foglalkoznak, mert se előtte nem mérték a nitrogént, se utána nem mérték a nitrogént, meg egyéb ilyen talajparamétereket, se a mikrobiális közösségeket.
Nem mértek semmit, csakúgy, mint az öt majom, mert azt mondták, hogy ez jó lesz.
És nagyjából ezzel a szinten áll most is a mezőgazdaság”. Az „öt majom” kifejezéssel feltehetően arra az állatkísérletre utalt, amelyből az derül ki, hogy a főemlősök körében bizonyos szokások az alapjaikul szolgáló okok megléte nélkül képesek áthagyományozódni, vagyis azokat értelmetlenül követik az újabb majomgenerációk tagjai. Tehát ezzel az utalással Kökény ismét csak a magyar gazdák intelligenciáját és belátóképességét becsmérelte.
Idomított csimpánzok
Amint arról a napokban több cikkben is beszámoltunk, Kökény Attila az Európai Bizottság által tervezett új agrártámogatási rendszer kapcsán posztolt a közösségi oldalán, majd a kommentszekcióban kialakult vitában azt írta: „Ez egy másik téma, de ha valaki egy idomított csimpánz szintjén termel négy-öt veszteséges hozamú haszonnövényt a versenyképtelenül magas önköltségével és talajpusztító szántással, mert úgyis megél a támogatásból, akkor ideje motiválni a gondolkodásra és fejlődésre. A megszámlálhatatlan milliárd AKG és AÖP elpocsékolása után ideje a tanulásnak.” Kökény egy másik hozzászólásában pedig arról értekezett, hogy az ukrán kukorica jobb minőségű a „szemétté fertőzött” magyarnál.
Noha Kökény a közfelháborodást követően a közösségi oldalán bocsánatot kért, amiért csimpánzokhoz hasonlította a gazdákat, több Facebook-kommentjéből és egyéb interakcióiból az derül ki, hogy nem gondolta komolyan az apológiát, sőt viccesnek tartja a dehumanizáló kijelentését.
Magyarék falaznak
Magyar Péter eközben nem határolódott el Kökény botrányos kijelentéseitől, s a jelek szerint a továbbiakban is számítanak a munkájára. Az agrártanácsadó februárban tűnt fel a Tisza Párt februári kongresszusán, ahol Bóna Szabolcs és Varga Lőrinc mellett annak az agrárkerekasztal-beszélgetésnek az egyik szereplője volt, amit személyesen Magyar Péter vezetett. A párt szócsöveként működő Kontroll portál beszámolójában idézték is Kökény szavait. A botrányt kavaró posztja alatt pedig Kökény maga írta, hogy rendszeresen küld anyagokat Magyar Péter európai parlamenti asszisztensének.
