Járványveszélyre figyelmeztetnek szakértők egy aggasztó vírus miatt

Egy, a cambridge-i és a glasgow-i egyetemen végzett új kutatás szerint a madárinfluenza vírusai különösen veszélyesek az emberekre, mivel képesek replikálódni (többszöröződni) a lázas állapotra jellemző magasabb hőmérsékleten is, ami pedig az emberi szervezet egyik bevett módszere a vírusok legyőzésére.

Orvos kezében egy pozitív vérminta teszt Forrás: iStockphoto

A szervezet egyik legfontosabb védekező mechanizmusa a fertőzésekkel szemben a láz, amely megemeli a belső (mag)hőmérsékletet, hogy gátolja a vírusok replikációját és a súlyos betegségek kialakulását.

Egy új kutatás azonban azt sugallja, hogy ez a védekező mechanizmus nem működik a madárinfluenza ellen.

Lázasan is terjedhet

A Science folyóiratban november 28-án közölt tanulmányban a kutatók azonosítottak egy gént (PB1), amely kulcsszerepet játszik a vírusok hőmérséklet-érzékenységének meghatározásában. Még az 1957-es és 1968-as nagyobb járványok során ez a gén a madárinfluenza-vírusokból reasszortáció (génkicserélődés) útján emberi influenza törzsekbe került át, ami elősegítette azok replikációját.

Az emberi influenzavírusok jellemzően a felső légutakban (felső légúti traktusban) maradnak, ahol a hőmérséklet körülbelül 33 Celsius-fok. Láz esetén ez közel 41°C-ra emelkedhet, ami lelassítja a fertőzést, és időt ad az immunrendszernek a betegség leküzdésére.

A madárinfluenza vírusai azonban a madarak alsó légútjaiban, illetve a bélrendszerükben (tápcsatornájukban) is replikálódnak, ahol a hőmérséklet 40-42°C körül mozog, ami jelentősen meghaladja az emberi testhőmérsékletet.

Egérteszt igazolta

Hogy ez miként befolyásolja a madárinfluenza-fertőzés súlyosságát, a tudósok egereket fertőztek meg módosított, laboratóriumban tenyésztett PR8 influenzavírussal – egy olyan törzzsel, ami nem veszélyes az emberre. Az e törzs genetikájának vírusreplikációért felelős PB1 génjét megváltoztatták, hogy jobban megfeleljen az emberi vagy a madárinfluenza vírusának.

Mivel az egerek nem lázasodnak be az influenzától, a kutatók a környezeti hőmérséklet megemelésével idéztek elő náluk mesterséges lázat (pirexiát). Amikor az egereket ezen a megemelt testhőmérsékleten tartották, a vírus „emberszerű változatának” replikációja gátlódott, ellenben a madárinfluenza-szerű verzió folytatta a replikációt, és súlyos betegségeket okozott.

Dr. Matt Turnbull, a tanulmány első szerzője a következőket nyilatkozta:

„A vírusok génszegmens-kicserélődésre (reasszortációra) való képessége továbbra is fenyegetést jelent az újonnan megjelenő influenzavírusok számára. Láttuk már ezt korábbi világjárványok során is, például 1957-ben és 1968-ban, amikor egy emberi vírus a PB1 génjét egy madártörzsből származó génszegmensre cserélte ki. Ez segíthet megmagyarázni, hogy ezek a világjárványok miért okoztak súlyos betegséget az embereknél.”

Magas halálozási arány

A vizsgálatot más, az emberi szervezethez jobban hasonló állatokon is el kell végezni. A tudósok hozzátették, eredményeik befolyásolhatják a madárinfluenza kezelését, mivel a bizonyítékok arra utalnak, hogy nem mindig előnyös a madárinfluenzával fertőzött betegek lázának csillapítása.

Dr. Sam Wilson, a cambridge-i egyetem molekuláris virológusa, a kutatás vezetője elmondta:

„A madárinfluenza-vírusok emberek súlyos megbetegedését okozó tényezőinek megértése kulcsfontosságú. Ez különösen fontos a madárinfluenza H5N1 vírusai által jelentett világjárványveszély miatt.”

„Szerencsére az emberek nem túl gyakran fertőződnek meg madárinfluenza-vírusokkal, de évente még mindig több tucatnyi esetet látunk. Emberek körében a madárinfluenza halálozási aránya aggasztóan magas, például a korábbi H5N1 fertőzések esetében, amelyek több mint 40 százalékban halálozást okoztak.”

A magas halálozási arány miatt a madárinfluenza tartós globális fenyegetést jelent.

Kutatók szerint az eredmények a további vizsgálatok függvényében befolyásolhatják a kezelési ajánlásokat. A lázat ma gyakran lázcsillapító gyógyszerekkel (például ibuprofennel és aszpirinnel) kezelik. Egyes klinikai bizonyítékok arra utalnak, hogy a lázcsillapítás nem mindig segít a betegeknek, sőt, akár elősegítheti az influenza A vírus transzmisszióját (átadását).