Bár a közelmúlt turisztikai mutatói az előző évihez képest némileg javultak, az ágazat által realizált eredmények, a jövedelmezőség csökkenése, valamint a fejlesztési források jelentős szűkülése, a magasabb technikai és egyéb működési feltételek aggasztó jelek a szakma számára. Az EU-csatlakozás – pozitívumai mellett – a versenyhátrány fokozódását s a piacvesztést is előrevetíti – hangoztatták álláspontjukat a szakmai szervezetek. Leszögezték: az áfakulcsok és egyéb adónemek emelése jelentősen rontotta az idegenforgalmi vállalkozások versenyképességét. Ez a szállodák és az utazási vállalkozások számára komoly gondot jelent, mert a turisztikai cégek már tavaly elkészítették az idei évre vonatkozó ajánlataikat, ezért az év elején bevezetett áfakulcsváltozás miatt kénytelenek önerőből kifizetni a pluszköltségeket. Az áfakulcs 12 százalékról 15 százalékra történő emelése január elsejétől egy átlagos étteremnek hétszázezer forint többletterhet okoz évente. Ezért az Országgyűlés idegenforgalmi bizottságának elnöke, Lasztovicza Jenő közölte: felkérték a kormányt, hogy csökkentse a hazai vállalkozások áfaterheit, hogy azok versenyképesek maradhassanak az EU-ban is. A hazai 15 százalékos adókulccsal szemben Portugáliában öt, Franciaországban 5,5, míg Görögországban nyolc százalék az idegenforgalmi vállalkozások áfája. Mint ismert, idén összesen 650 millió forintot szán a kormány hazai forrásból az ágazatnak, szemben a 2002-es húszmilliárdos támogatással. 2002-ben 4,4 milliárd forint volt a turizmusból származó devizabevétel összege, amely a külkereskedelmi mérleg hiányának 107 százalékát fedezte. Tavaly ez a mutató mindössze 37 százalékot ért el.
Niklai Ákos, a Magyar Szállodaszövetség elnöke lapunknak úgy nyilatkozott: az idei első négy hónap adatai biztatók, mert ebben az időszakban 20-25 százalékos növekedést regisztráltak a szállodák. Továbbá megszűntek azok a negatív körülmények, amelyek egy évvel korábban – SARS-járvány, iraki háború – sújtották az ágazatot. S némi gazdasági fellendülésnek, kivéve a németet, is tanúi lehetünk – mondta. Angliában zajlik a Magyar Magic kulturális rendezvénysorozat, s a Magyar Turizmus Rt. egyéb kampányai is beindultak. Közölte: a turizmuson belül pozitívan hat, hogy az EU-csatlakozás miatt országunk híre jobban terjed, „többet írnak és beszélnek” Magyarországról. A szállodaszövetség tagjai arra számítanak, hogy a fapados légi járatok négyszázezer vendéggel többet hoznak az idei szezonban. Ugyanakkor Niklai Ákos elmondta: az örömük nem felhőtlen, mert az idegenforgalmi piac nem fogadott el áremelést, amelynek következtében a szolgáltatóknak magunkak kellett „lenyelniük” az áfaemelkedés okozta pluszköltségeket. Szavai szerint nem könnyített a helyzetükön a jelentős infláció, valamint a horribilis energia-, közüzemi és egyéb áremelés sem. A vendéglátó-ipari alapanyagok költségei ma Magyarországon nagyobbak, mint Ausztriában, ezért az étel- és italnyersanyagokat sokan már onnan szerzik be.
Az elnök szerint a szakma az ágazat versenyképességének növekedését tartja kívánatosnak. Ehhez pedig elengedhetetlen a termékfejlesztés, a promóció erősítése és a profi marketingmunka. Rövid távon ható és rövidlátó koncepciónak tartja Niklai azt a szemléletet, amely az ország marketing-költségvetésének negyven százalékát – fűnyíróelven – elveszi.
Állami megszorítás. A Magyar Turizmus (MT) Rt. 2004. évi marketingtervének készítésekor tízmilliárd forintos költségvetési támogatással, azon belül is 7,9 milliárdos marketingkerettel számolt. Ezzel szemben a valós támogatás mértéke – a Medgyessy-csomag szigorításai nyomán – 7,6 milliárd forintra csökkent. Sőt, az újabb megszorító intézkedéseknek köszönhetően további 900 millió forintot zároltak az MT Rt. pénzeiből. Ugyanakkor az idei áfatörvény módosítása miatt a szervezet még a támogatásból finanszírozott beszerzések áfáját sem igényelheti vissza, ami újabb 900 millió forintos csökkenést eredményez a marketingszervezetnél. A Medgyessy-csomag már harmadszor csorbította meg az ágazati pénzeket is: először 1,5 milliárdot vontak el a Turisztikai Célelőirányzatból, majd a tényleges elvonás összege 2,9 milliárd forintra emelkedett. A regionális idegenforgalmi bizottságok az idén munkájukhoz nem kapnak egyetlen fillért sem, míg 2002-ben és 2003-ban évi 1,8 milliárd forint központi forrásban részesültek. (H. E.)
