Szinten maradhat az uniós költségvetés

Kedvezően fogadták az EU-tagállamok nagykövetei azt az ír elnökség által megszövegezett jelentést, amely összefoglalja a következő pénzügyi időszakra vonatkozó bizottsági elképzelések eddigi eredményeit. A dokumentum – amelyet június 17–18-án az Európa Tanács is megvitat – precízen érzékelteti a különböző álláspontokat, anélkül, hogy megpróbálna igazságot tenni közöttük.
Az előkészítés folyamán – értesült a Bruxinfo – a diplomaták főként olyan kérdéseket boncolgattak, hogy milyen legyen a következő többéves költségvetés felépítése, ugyanis az Európai Bizottság a jelenlegihez képest alaposan átrendezné azt. Vizsgálták, hogy tágítsák-e a fejezetek közötti átcsoportosítás lehetőségét, és milyen hangsúlyt kapjanak a különböző fejezetek, illetve változzon-e a saját források rendszere és legyen-e általános visszatérítési mechanizmus azoknak a tagoknak, amelyek nettó befizetői helyzete meghalad egy bizonyos mértéket.
Valószínűleg mindenkit a kiadási oldal meghatározása érdekel a legjobban, illetve eredményez komoly vitákat. A bizottsági javaslat értelmében a kiadási oldal nagysága 2007 és 2013 között átlagosan a bruttó nemzeti jövedelem (GNI) 1,14 százaléka körül alakul majd. Ezzel szembehelyezkednek bizonyos tagországok, akik szerint nem lenne kívánatos ezt a mértéket a GNI egy százaléka fölé emelni, a nettó haszonélvezők viszont érthetően támogatják ezt az elképzelést. Egyes vélemények szerint azonban nem a kiadások szintje, hanem azok megoszlása lesz a meghatározó az egyes költségvetési fejezetek között. Ezért a nemrég csatlakozott országok arra összpontosítanak, hogy a kohéziós támogatások mértéke ne csökkenjen a versenyképességi részhez képest, amelynek finanszírozása 2007-ről 2013-ra háromszorosára nő az Európai Bizottság tervei szerint. A kohéziós támogatások ugyanis garantáltan járnak, a versenyképességi büdzséből viszont a tagok csak egymással versengve juthatnak forrásokhoz. Versenyképességi és foglalkoztatási célokra 2013-ban 25,8 milliárd eurót, míg a kohéziót erősítő célokra hasonló évben 50,9 milliárd eurót szán az Európai Bizottság.
Az alkudozások során Magyarország mindenesetre arra igyekszik nagy hangsúlyt fektetni, hogy a felzárkóztatási alapoknál az unió legszegényebb térségeiben legyen a legmagasabb egy főre jutó támogatás. Emellett arra is koncentrálunk, hogy a strukturális támogatási jogosultságtól természetes módon eleső térségeknél, legalábbis az új tagállamok esetében ne a 2006-os szint legyen a kiindulási alap a támogatás mértékénél. A különleges bánásmódra azért van szükség, mert az újak régiói, köztük a 2007-től jogosultságát várhatóan elveszítő Budapest, illetve Közép-Magyarország, sokkal alacsonyabb támogatási kulcsot élveznek, mint a régi tagállamok régiói.