Bár az Európai Parlament tagjainak megválasztása a tét a holnapi uniós választáson Németországban, a média érdeklődése egyre inkább két mellékszínhelyre összpontosul: Türingia tartományra és Stremptre, egy szinte ismeretlen kis falucskára. A türingiai eredmény nemcsak a köztársaság hangulatának fokmérője lehet, hanem mindeddig ismeretlen koalíció létrejöttét eredményezheti a tartományok történetében. Az előrejelzések ugyanis arra utalnak, hogy az abszolút többséggel kormányzó kereszténydemokraták nem lesznek képesek megőrizni eddigi fölényüket, csak a szavazatok 43-45 százalékára számíthatnak, és Dieter Althaus miniszterelnök (CDU) kénytelen lesz szövetséges után nézni. A tartomány második legbefolyásosabb politikai erejéért a szociáldemokraták és a volt NDK egységpártjának örökét átvett szocialisták folytatnak kemény harcot, eddig fej fej melletti, 20-24 százalékos kilátással. Ha az SPD-nek és a PDS-nek sikerülne maga mellé csalogatnia a Zöldeket, akkor a baloldali blokk leváltaná a CDU-kormányt, és új erőviszonyokat teremtene a Bundesratban. A Türingiában nagy népszerűségnek örvendő Althaus csak azzal tudná megakadályozni ezt a lehetőséget, ha szövetségre lépne a Zöldekkel.
A másik politikai újdonságról Strempt fog gondoskodni, ahol kísérletként az EU-alkotmányról szavaznak majd a polgárok. A szövetségi kormány hallani sem akar a népszavazásról, az apró település pedig követendő példával akarja bebizonyítani, hogy Berlin kívánsága nem szentírás. „A legjobb apelláta abban a megoldásban rejlik, hogy nyilvánosan tesszük azt, amit megtiltanak: népszavazást rendezünk!” – hangoztatta Wulf-Dietrich Simon, a magát „gall falunak” minősítő település elöljárója.

Rendhagyó árverés – melltartók és bugyik milliós tételben a NAV kínálatában