A szabad és tisztességes választás a magyar demokrácia egyik alappillére, hasonlóan a többpártrendszerhez vagy a hatalom megosztásához – hangoztatta Tóth Zoltán, a Belügyminisztérium közigazgatási államtitkára májusban egy országos napilap hasábjain. A választási szakértő évek óta foglalkozik a voksolás körüli anomáliákkal. – A világ minden országában csalnak a választásokon: az ország lakosságszámától, területi nagyságától, államberendezkedésétől függetlenül vannak választási viszszaélések – ezt Tóth Zoltán még az Országos Választási Bizottság (OVB) elnökeként írta Magyarország 2002-es Politikai évkönyvében márciusban. A dolgozat, mely sorra vette a csalástípusokat már a választások előtt megjelent és kísértetiesen egybevágott a később napvilágra került viszszásságokkal.
Lényeges adatbázisok
A két évvel ezelőtti választási kampány egyik kulcseleme a különféle adatbázisok használata volt. A személyes adatok kezelése már a 2002-es parlamenti megméretés előtt is problémát jelentett az MSZP-nek. Még 2001 decemberében Medgyessy Péter levélben szólította meg a választókat. Péterfalvi Attila adatvédelmi biztos megállapította: jogellenes a telefonkönyvekben található előfizetői név- és lakcímadatból készült – a választási kampányanyag postázását segítő – adatállomány kezelése és sérti az adatvédelmi követelményeket. (Ráadásul több olyan személy is kapott a levelekből, akik nem is szerepeltek az említett telefonkönyvekben.) Ezért az országgyűlési biztos a nyilvántartás megsemmisítését rendelte el. Ezt Baja Ferenc, a szocialisták kampányának irányítója hatalmas médianyilvánosság előtt meg is tette. A delete gomb megnyomásának egyetlen szépséghibája volt: egy digitális adatbázisról tetszés szerinti másolat készíthető. Ennek kapcsán az ombudsman a Heti Válasznak nyilatkozva elismerte: a megsemmisítés után a későbbiekben nem ellenőrzik az esetleges további példányok létét.
Az OVB állásfoglalása kimondja: a választói névjegyzék semmilyen más nyilvántartási jegyzőkönyvvel nem kapcsolható össze. Ennek alapján tiltott minden olyan magatartás, amely bármilyen módszerrel az említett adatokról információt ad. Köztudomású: a legmodernebb szoftverrel (angol–izraeli segítséggel) felszerelt MSZP-s választási központ azért működött, hogy a szocialista adatbázist bármikor összevethessék a választói névjegyzékkel, és ha szükség volt rá, az aktivisták üzenhessenek a magukról megfeledkezett baloldali szavazóknak. Ezt jól mutatja, hogy a Demokrácia Központba érkező hívások közül több mint háromszáz arról számolt be, hogy a bizottságokba delegált szocialisták a helyiséget gyakran elhagyva hosszan telefonáltak.
Kampánycsendsértések és más
visszaélések
A leggyakrabban elkövetett választási viszszaélés a kampánycsend megsértése volt, melyek változatos formában és nagy mennyiségben fordultak elő. A háttérben az állhat, hogy nagyon kevés szankciója van ezen szabály megszegésének. A bíróság és a választási szervek is enyhén ítélik meg az ilyen eseteket, hiszen mindegyiket külön ügyként kezelik és gyakran azzal az indokkal utasítják el, hogy az esetek érdemben nem befolyásolják a szavazás végeredményét. A nagy számban elkövetett kampánycsendsértések azt igazolják, hogy nincs megfelelően szankcionálva ez a kérdés.
A szavazók mozgósítása a választás napján a kampánycsend megsértésének minősül, ugyanis az a választói akarat befolyásolását jelenti. Idetartozik a szavazásra történő szervezett szállítás mellett minden olyan törekvés, mely a választópolgárok mozgósítását célozza. (Ron Werber 2001-es választási stratégiájának lényege a választás napján történő mozgósítás volt.)
A választási visszaélések már a kopogtatócédulák gyűjtésénél elkezdődtek országszerte. 2002 februárjában például a Munkáspárt dombóvári elnöke szerint, darabonként ötszáz forintért vett ajánlószelvényt Székely Attila, az SZDSZ helyi képviselőjelöltje. Az ügyben a megyei rendőr-főkapitányság nyomozást indított.
Debrecenben az Új Baloldal jelöltjének a kopogtatócédulái között 27 olyat talált a helyi 3. számú választási bizottság, melynek aláírói halottak voltak. Nagy feltűnést és felháborodást keltett a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Fehérgyarmaton a Kapolyi László MSZP-s képviselő nevében minden iskolába eljuttatott élelmiszercsomag is. A helyi Fidesz-szervezet tisztességtelen kampányfogásról beszélt és panaszszal élt a helyi választási bizottságnál. A testület a kampánycsend előtti osztogatást nem tartotta olyan eseménynek, amely jelentősen befolyásolná a választás eredményét, ezért a beadványt elutasította.
Szintén nagy port kavart az országgyűlési választások első napján tartott „gyöngyösi gulyásparti”. Az MSZP megsértette a kampánycsendet a városban, ahol a helyi választási bizottság egyhangú döntése értelmében meg kellett volna ismételni az első fordulót. A Fidesz információi szerint a szocialisták pénzt, élelmet és italt adtak, illetve ígértek a rájuk leadott szavazatokért. Ezt a gyöngyösi MSZP-iroda vezetője a választási bizottság előtt tett tanúvallomásában közvetve elismerte. A polgári oldal hívei szerint a szocialisták képviselőjelöltjük, Magda Sándor által vezetett főiskola konyháján készítették azt a levest, melyet a szavazás napján szétosztottak. Az önkormányzati választásokon két éve Békés megyében azért marasztalták el az MSZP-t, mert a szocialisták Tóth Károly aláírásával olyan propagandaanyagot adtak közre, amely azt sugallta, mintha Domokos László, a Fidesz megyei elnöke felvételét kérte volna a Magyar Szocialista Pártba. Az utolsó éjszaka postaládákba bedobált szórólapok és felragasztott plakátok általános jelenségnek számítottak az ország egész területén. Vácott 2002 októberében az egyik szavazó neve már alá volt írva, amikor jelentkezett. A szavazófülkében egy MSZP-s jelölt nevével megjelölt lap jelezte, hogy „kire kell szavazni”.
A szavazóurna hitelesítése
A szavazatszámláló bizottság tagjainak még a szavazókör kinyitása előtt meg kell győződniük arról: valóban üres-e az urna és figyelniük kell arra is, hogy elhelyezték-e az ellenőrző szelvényt. Legutóbb több helyen előfordult, hogy kifelejtették a nyomtatványt a gyűjtőládából és mikor észrevették megsemmisítették az addig leadott szavazatokat.
Szentendrén két szavazókörben nem jártak el megfelelően a bizottsági tagok az urna lezárásánál. A szavazóládákat nem az elsőként voksoló előtt zárták le, illetve az urnába ellenőrző lapot nem helyeztek. Zuglóban az utcán fújta a szél azt a hivatalos iratot, amellyel a választás kezdetekor igazolták a XIV. kerületi 108-as szavazókörben a szavazóurna ürességét. Szentendrén két szavazókörben nem jártak el megfelelően a bizottsági tagok az urna lezárásánál.
Voksolási anomáliák
A szavazóhelyiségeken kívül is több, máig vitatott szabálysértés történt. Előfordult, hogy ételen és italon kívül pénzért is szavaztak a polgárok. A fizetségért cserébe a beszervezők előtt kellett szavazniuk. – Az első szereplő a szavazóhelyiségben csak az üres borítékot dobja be az urnába és a kitöltetlen szavazólapot egy távol eső helyen átadja a szervezőnek. A megbízók kitöltik a nyomtatványt és a következő csaló már azt dobja az urnába. Az üres szavazólapot a kiválasztott rejtve kiviszi és a sor így folytatódik. Erre az előrelátó Tóth Zoltán felhívta a figyelmet a már említett feljegyzéseiben. 2002. április 7-én a választások napján Ercsiben a helyi romáknak 3000 forintot kínáltak egy MSZP-re leadott szavazatért – állította akkoriban lapunknak a város református lelkipásztora. Az egyházi vezető a visszásságok miatt három nappal a választások után jogorvoslatért fordult a város választási bizottságához, amely az ügyet átadta a rendőrségnek.
„A legprimitívebb csalási forma” – az OVB akkori vezetője szerint –, mikor a szavazatszámláló bizottság tagja a szavazólapot utólag érvénytelenné teszi, nem pecsételi le, vagy meghamisítja, esetleg beleír. Több szavazókörben készült jegyzőkönyv arról, hogy a szavazólapra nyomott bélyegző tintájának színe fekete volt, amit fénymásolni lehetett. Ezeket nehezen tudták megkülönböztetni az eredetitől. Sok bejelentés arról szólt, hogy ceruzát adtak a nyomtatvány kitöltéséhez, de fénymásolt szavazólapok felhasználását is többen jelezték. A pontos diagnózist mutatja, hogy ilyen eseteket a 2002-es országgyűlési választások két fordulója között nagy számban regisztráltak a Fidesz demokráciavonalán. Minden huszadik panaszos a bélyegző hiányát említette. A szoros eredménynél elegendő volt a szavazókörökben néhány közismert ellenlábas voksoló szavazólapját érvényteleníteni, mert így országos viszonylatban már jelentős szavazattól fosztották meg az ellenfelet. Bizonyítható tény, hogy jó néhány jobboldali szavazó szándékosan nem kapott pecsétet. Mivel az esetek körzetenként nem számítottak tömegesnek, a bejelentéseket a szavazatszámláló vagy választási bizottságok elutasították, mondván: nem befolyásolják az eredményt. Ugyanakkor tény, hogy az MSZP szavazókörönként átlagosan öt vokssal nyerte meg az első fordulót.
Budapest XI. kerületének szavazókörében több idős, járni nehezen tudó beteghez vitték le az első emeletről a földszintre a szavazóurnát, ám a választási névjegyzék nélkül, és több esetben nem kérték a személyi igazolványokat sem. Ezek az emberek úgy dobták az urnába a szavazólapjukat, hogy semmilyen dokumentumot nem írtak alá.
Folytatódó gyakorlat
Demecseren a tavaly októberben tartott időközi polgármesteri választás előtt, a kampány során elkövetett, a voksolás végeredményét befolyásoló törvénytelenségek miatt a szavazás megismétlését rendelte el a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Bíróság. A városban a szocialista aktivisták tizenegy autóval szállították szavazni a romákat, s így mintegy háromszáz szavazatot szereztek a koalíciós jelöltnek, Kiss Gyulának. Erről tanúskodik az a hangfelvétel, amelyen Lakatos Miklós, a Magyarországi Cigány Szervezetek Fórumának szabolcsi elnöke beszél a történtekről.
Ez év elején Kabán is megsemmisítette a bíróság a kormánypártok által „megnyert” időközi választás eredményét. A döntés indoklása szerint az MSZP–SZDSZ által támogatott Szűcs Béla és a függetlenként induló Sári Győző közötti 33 szavazatkülönbség kialakulására hatással volt a Magyar Televízióban a kampánycsend ideje alatt sugárzott tévéműsor, amely felvonultatta Szili Katalin szocialista házelnököt és Kuncze Gábor SZDSZ-es elnököt. Az ügy kapcsán a térség fideszes országgyűlési képviselője úgy nyilatkozott: a szocialistáknál napi gyakorlattá vált a csalás.
Emlékezetes: április elején egy szocialista aktivistáknak tartott tréningen Tóbiás József pártigazgató Ron Werber izraeli kampánytanácsadó jelenlétében kifejtette, hogy fair play díjat nem osztanak, őt nem érdeklik az etikai és a választási kódexek. Hozzátette: mindegy, hogy egy körzetben milyen a szokásjog a pártok és az önkormányzat között, a végén majd megbeszélik, hogy mennyi a bírság.

Cserpes Laura: „Abban a pillanatban egy perc alatt váltam felnőtté”