Vizsgálóbizottság felállítását kezdeményezte a Fidesz az Országgyűlés elnökénél annak kiderítésére, hogy milyen összefüggés van a kormány által a Matáv Rt. -nek juttatott fejlesztési adókedvezmény és Medgyessy Péter fia cégének a távközlési vállalattól kapott százmillió forintos megbízása között. A beadványt Mátrai Márta, Szijjártó Péter és Lengyel Zoltán fideszes képviselők készítették. – Mára ténnyé vált, hogy a Matáv Rt. 2003-ban 3,2 milliárd forintos adókedvezményben részesült a kormány jóvoltából, és ugyanebben az esztendőben a miniszterelnök fia százmilliós megbízást kapott a cégtől – emlékeztetett Mátrai Márta, aki tegnap személyesen adta le a javaslatot Szili Katalin irodáján. A Fidesz szerint Medgyessy Péternek takargatnivalója van, és eltitkolja a tényeket, hiszen a számtalan ezzel kapcsolatban elhangzott kérdésre nem érkezett konkrét, egyenes válasz, ahogy a szerződés tartalmát sem tárta fel a kormányfő – hangsúlyozta. A vizsgálóbizottság célja elsősorban az lenne, hogy kiderítse, hálapénznek minősül-e az adókedvezmény évében létrejött megbízás. A Fidesz arra kéri a házelnököt, hogy a parlament június 7-i ülésén tűzze napirendre az ügy tárgyalását, és még a nyári szünet előtt állítsa fel a bizottságot, hogy az mihamarabb elkezdhesse az érdemi munkát.
Ismert, hogy időközben – a Matáv belső újságjából – kiderült, hogy a lobbitevékenység végzésére március elsejétől a vállalat már kiküldte egy munkatársát Brüsszelbe. A Fidesz szerint ez is erősíti a gyanút, hogy a miniszterelnök fia cégének csupán az adókedvezmény ellentételezéseként juttattak százmillió forintot.
– A Mátrai Márta javaslatában szereplő ügyeknek annyi közük van egymáshoz, mint a dobostortának a ritmusérzékhez – nyilatkozta az MTI-nek Nyakó István. A szocialista szóvivő azt javasolja, hogy a vizsgálóbizottságot az európai parlamenti választás után hozzák létre.
Szűkítenék a hatáskört. Szűkítené a vizsgálóbizottságok által vizsgálható kérdések körét az a koncepció, amelyet Avarkeszi Dezső (MSZP), a testületek működésének megváltoztatására létrehozott albizottság elnöke készített. Eszerint vizsgálóbizottságot csak az Országgyűlés hatáskörébe tartozó kérdésekben lehetne létrehozni, s nem folyhatna egyszerre büntetőeljárás és parlamenti vizsgálat ugyanabban a kérdésben, emellett a parlament nem vonhatná el a bíróság, az ügyészség, a rendőrség vagy az önkormányzatok hatáskörét. A tervezet garanciákat biztosítana ugyanakkor arra, hogy a kezdeményezett vizsgálóbizottság valóban megalakuljon.
