Eldőlt, ki hol tanul tovább

Tegnap óta minden felvételiző tudja, melyik felsőoktatási intézményben folytathatja a tanulmányait. Az idén jóval többen akartak tovább tanulni, mint tavaly. Aki az ELTE-n másoddiplomás csillagász akart lenni, a létező legtöbb, 131 pontot kellett elérnie.

Munkatársunktól
2004. 07. 22. 19:54
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A 167 ezer idei felvételiző közül már 108 ezer fiatal sorsa biztossá vált: az Országos Felvételi Iroda (OFI) által működtetett számítógépes program (hatezer ponthatárt megállapítva) tegnap kihirdette az eredményeket. Míg az államilag finanszírozott képzésekre 58 340-en jutottak be, addig a költségtérítéses oktatásban 49 474-en már biztosan elkezdhetik a tanulást. A nyári pótfelvételik alkalmával további háromezer diák csatlakozhat társaihoz. Azon szakok vagy szakpárok aránya, amelyek a kevés bejutó miatt nem indultak, megközelíti a háromezret. A felvételizőknek maximálisan 120 pontot kellett elérniük, és kaphattak még 11 pluszpontot.
Az idén utoljára került sor hagyományos felvételikre, jövőre már egységesen a kétszintű érettségi vizsga alapján válhat valaki a felsőoktatás hallgatójává. A tavalyi és az idei év eredményei, illetve az intézmények közötti összehasonlítás az oktatási tárca szerint azért nem szerencsés, mert a feltételek folyamatosan változnak, ráadásul az iskolák sem egyforma felvételi rendszert használtak. Valahol csak megduplázták a középiskolai eredményeket (itt magasabbak a pontok), de több intézmény saját felvételit íratott (ezek az alacsonyabbak).
A 2004-es pontszámokat elemezve kiderül: a Budapesti Műszaki Egyetemen a közgazdászjelölteknek 124, de a műszaki menedzser szakon is 120 pontot kellett elérniük.
*
Míg a debreceni orvosi karon 105 pont a minimum, addig a SOTE-n az általános orvosi szakon költségtérítéses képzésnél 100, állami finanszírozásnál 110 pont a határ. Az Eötvös Loránd Tudományegyetemre (ELTE) a leendő jogászok mindkét képzési forma esetében 99 ponttal bejuthatnak, de a győri Széchenyi István Egyetemen 119 pont jelenti az áhított küszöböt. Az ELTE levelező tagozatán a másoddiplomás csillagászoknak viszont a létező legtöbb, 131 pontot kellett elérniük. A Magyar Táncművészeti Főiskola balettművészeként 120 pont birtokában lehet megkezdeni a tanulmányokat, ugyanúgy, mint az Iparművészeti Egyetem vizuális nevelőtanár szakán és a Színház és Fimművészeti Egyetem színészeként.
A 2004-es jelentkezési adatok alapján – az OFI tájékoztatása szerint – az intézmények rangsorát idén is az ELTE vezeti, míg a legnépszerűbb szakok listáján a sorrendben a közgazdasági, az idegenforgalmi és a szállodás, illetve a jogászképzés áll. Érdekesség, hogy az ELTE-n található a legnépszerűbb magyarországi kar is, hiszen a bölcsészettudományi karon közel hatezer jelentkező volt az idén.
Nem nyertek felvételt az egyetemekre-főiskolákra azok a jelentkezők, akik a többletpontok nélkül számított összpontszám 60 százalékát (72 pont) nem érték el. Ez a jogszabály a felsőfokú szakképzésen 50 százalék (60 pont).
Pótfelvételi. Több mint négyszáz alapképzésre és mintegy kétszáz diplomásoknak meghirdetett szakra, valamint szakpárra pótfelvételizhetnek a nyáron azok, akik még az idén nem próbálkoztak, vagy a normál eljárásban, a kedden közzétett ponthatárok alapján nem jutottak be a választott iskolába. A felsőoktatási intézmények többnyire költségtérítéses formában hirdetik meg a pótfelvételivel betölthető helyeket. A határidő augusztus hatodika.



Több orvos. Idén a meghirdetett keretszámnál 32 fővel több jelentkezőt vettek fel az általános orvosi karokra, 12-vel több diák tanulhat fogorvosnak és a tervezettnél többen vehetnek részt a gyógyszerészképzésben is – közölte Kereszty Éva, az egészségügyi minisztérium főcsoportfőnöke. Elmondta: a budapesti Semmelweis egyetemen 273, Szegeden 162, Debrecenben 156, Pécsen pedig 165 diák kezdheti meg orvosi tanulmányait az ősszel. Fogorvosnak 133-an, gyógyszerésznek 291-en tanulnak majd az egyetemeken. A budapesti általános orvosképzés létszámát a tervezetthez képest hét fővel kellett csökkenteni a „drasztikus” ponthatár-eltolódás miatt, ugyanakkor ezt azzal kompenzálták, hogy a többi intézménybe a tervezettnél lényegesen több diákot vettek fel. Kereszty Éva ezzel cáfolta Éger Istvánnak, a Magyar Orvosi Kamara elnökének keddi állítását, amely szerint idén mintegy hatvan fővel csökken az orvosképzés keretszáma. Az egészségügyi minisztérium már tavaly kezdeményezte az orvostanhallgatók létszámának növelését.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.