Legnagyobb kárt a kisbefektetőknek okozná a kormány, ha az árfolyamnyereség-adó bevezetése mellett döntene, mivel visszavetné azok befektetési kedvét, és negatívan hatna a lakossági megtakarításokra is – nyilatkozta az MTI-nek Cselovszki Róbert, a Befektetési Szolgáltatók Szövetsége (BSZSZ) elnöke, az Erste Befektetési Rt. vezérigazgatója. Az elnök azzal kapcsolatban foglalta össze a BSZSZ álláspontját, hogy ismertté vált: a jövő évi költségvetés kapcsán a szocialista párt egyes politikusai, illetve a kormány újra be szeretné vezetni az árfolyamnyereség-adót a hazai adózás rendszerébe. Az elnök szerint a BSZSZ számokkal tudja igazolni, hogy az árfolyamnyereség-adó 2003. január 1-jei eltörlése kifejezetten segítette azt, hogy a hazai megtakarítások egy része a részvénybefektetésekbe vándorolt, és ezzel is hozzájárult a tőkepiac fejlődéséhez. Cselovszki Róbert kifejtette: a magyar piacon a részvénybefektetések csupán 1,5 százalékát adják a háztartások megtakarításainak, ez messze elmarad a fejlett piacok, az Európai Unió fejlett országainak tőkepiaci átlagától. Hangsúlyozta: amikor a jelenlegi kormány választási ígéretéhez híven 2003. január 1-jével eltörölte az árfolyamnyereség-adót, az intézkedés bizonyíthatóan elérte célját.
A múlt héten a Budapesti Értéktőzsde elnöke, Szalay-Berzeviczy Attila gazdasági és erkölcsi hibának titulálta az árfolyamnyereség-adó visszaállítását. A tőzsde elnöke hangsúlyozta, hogy „a megtakarítások és a növekedés elleni lépés lenne az, ha a személyi jövedelemadóval már egyszer megadóztatott pénzügyi megtakarításokat ismételten megterhelnék árfolyamnyereség-adó címén is, ami ráadásul inflációs hatású”. Szalay-Berzeviczy Attila hozzátette, hogy az árfolyam-nyereségadó ismételt bevezetése tovább erősítené az elmúlt években megindult kedvezőtlen folyamatokat, miközben nem segíti a hosszú távú, részvényalapú megtakarításokat, holott az állampolgárok öngondoskodásának erősítése kívánatos lenne.
origo.hu
„Engem nem érdekel, hogy hol lesz király, csak itt ne, Pápán”
