Idén lényegesen kisebb utasforgalmat tervez a MÁV a tízszázalékos járat- és a 8,7 százalékos ülőhelykapacitás-csökkentés miatt. A személyszállításból származó bevételek viszont emelkedhetnek. Ez utóbbit leginkább a január elsejétől bevezetett 4,5 százalékos tarifaemeléssel éri el a MÁV. Mint azt Matéczné Németh Ágnestől, a MÁV Rt. személyszállítási üzletágának főigazgatójától megtudtuk, 2004-ben 159,681 millió utas vette igénybe a MÁV járatait, ami a tervhez képest 0,3 százalékkal nagyobb. A bevételek ennek ellenére 4,1 százalékkal csökkentek: a tervezett 56,2 milliárd forint helyett 53,9 milliárd forinthoz jutott a vasúttársaság a menetjegyek eladásából. Ebben az évben az üzleti terv szerint 152,644 millió utast szállítana a MÁV, a bevétel pedig 56,43 milliárd forint lesz. A személyszállító vonatokat kilenc százalékkal kevesebb utas vette igénybe.
Ennek némileg ellentmond, hogy az elővárosi forgalomban jelentősen bővültek a MÁV piacai. A Budapest–Szob és a Budapest–Veresegyház vasútvonalon tizennyolc százalékkal emelkedett az utasforgalom. A pusztaszabolcsi, valamint a székesfehérvári elővárosi vonalakon tízszázalékos volt a forgalomnövekedés. Budapest–Esztergom között szintén jelentős, huszonkét százalékos a forgalomváltozás. Ugyanez mondható el a hatvani és a szolnoki vonalak esetében. A főváros környéki elővárosi forgalomban bonyolítja jelenleg a MÁV az összes utasforgalom negyven százalékát.
Lapunk több alkalommal beszámolt arról, hogy a tízszázalékos járatcsökkentés elsősorban a regionális forgalomban érintette kedvezőtlenül az utasokat, és a rendszeresen közlekedő intercityvonatok számát is mérsékelte a MÁV. A járatcsökkentés elsősorban a vidéki hivatás- és diákforgalomban okoz problémákat. Van olyan fővonal, ahol reggel hét és délután egy óra között nem közlekedik vonat. A MÁV időközben döntött arról, hogy a Pécs–Budapest vonalon esténként közlekedő IC vonatot mindennap elindítja.
A horvát kormányfő óva intett a vámháborútól
