Egyes német lapok problematikusnak tartották, hogy Schröder az Oroszországgal ápolandó stratégiai kapcsolatok érdekében látszólag nem akar tudomást venni bizonyos közép- és kelet-európai országoknak Moszkvával szemben megfogalmazott azon elvárásairól, hogy Oroszország ismerje el: a náci Németország felett aratott győzelmet szovjet megszállás követte Európa keleti felében. A konzervatív Frankfurter Allgemeine Zeitung szerint Oroszországot „mentálisan távolság” választja el Európától, s úgy véli, George Bush a „szabadságért folytatott misszióját” akarja még távlatosabbá tenni azzal, hogy most szóba hozta: a háború utáni európai rend kialakulásáért a nyugati szövetségesek is felelősséget viselnek. A Der Tagesspiegel című berlini polgári lap számára a moszkvai látványosság drasztikusan tárja fel, hogy mennyire megosztott az európai emlékezet 1945-tel kapcsolatban. A „legyőzött, megszállt, felszabadított” sorrendje nem egyforma mindenütt – idézi a lapot az MTI.
Csehszlovákiában a II. világháború után nemcsak a szudétanémeteket telepítették ki az országból, hanem az országon belül is áttelepítették az egyes, megbízhatatlannak ítélt nemzetiségeket. A csehországi kisebbségek egy része, köztük a magyar is, most bocsánatkérést és anyagi kártérítést vár el az államtól – írja legújabb, hétfőn megjelent számában a Tyden című prágai politikai hírmagazin. „Hatvan évvel a háború után is nyögjük az akkori népvándorlást. Kiűzve élünk, szülőföldre való jog nélkül. Az állam szemében továbbra is kártevő nemzetiség vagyunk” – mondta ezzel kapcsolatban a lapnak Herwig Sitek, a horvát nemzetiségi szervezet elnöke. A cikk szerzője úgy tudja, hogy a csehországi magyarok anyagi kárpótlást és bocsánatkérést várnak el az őket ért egykori sérelmekért a cseh államtól. Képviselőik már 2002-ben csatlakoztak Orbán Viktor akkori magyar kormányfő véleményéhez, hogy hatályon kívül kell helyezni a Benes-dekrétumokat. „A dekrétumok már túlhaladottak, az Európai Unióban nincs helyük” – idézi a lap Hyvnar Annának, a Cseh- és Morvaországi Magyarok Szövetsége osztravai helyi szervezte elnökének akkori, Orbánt támogató szavait. A Tyden szerint 1945 végéig mintegy 12 ezer magyart űztek el szlovákiai szülőföldjéről a csehországi szudétanémet vidékekre. 1946 után azokat a magyarokat is kitelepítették a cseh határvidékre, akik nem akarták felvenni a szlovák nemzetiséget. Ez mintegy 40 ezer magyar érintett, de többségük később visszatért Szlovákiába.
Nenad Canak, a vajdasági képviselőház európai integrációs bizottságának elnöke tegnap kijelentette, Szerbiában nem győzték le azt a fasizmust, amely az elmúlt évtizedben a volt Jugoszlávia területén dúló háborúkban keletkezett. A Vajdaság ma című hírportál beszámolója szerint Canak egy kerekasztal-beszélgetésen azt mondta, szinte egyetlen szerbiai politikai párt sem hirdet fasiszta eszméket, de hozzátette, a politikát „aszerint kell értékelni, hogy milyenek a következményei, nem pedig aszerint, hogy milyen eszméket hirdet”. „A nemzeti szocializmus nálunk a nyolcvanas évek végén keletkezett a kommunista módszerek és a nacionalista ideológia párosításával. Ez az ideológia mint a politikai kizárólagosság része nálunk is elterjedt, és mindazok, akik ellenezték, ellenségnek számítottak”, mondta Canak.
A lengyel kormány azzal a világos elvárással tekintett az ENSZ-közgyűlésnek a második világháború évfordulójával foglalkozó ülése elé, hogy annak résztvevői, főként Vlagyimir Putyin orosz elnök képviselője ítéljék el a náci Németország és az akkori Szovjetunió között létrejött paktumot – közölte New Yorkba utazása előtt Varsóban a lengyel külügyminiszter. Adam Rotfeld a közgyűlésen beszédet mondott, s rajta kívül felszólaltak az Európai Unió képviselői és az orosz elnök küldötte is. „Lengyelország nem szándékozik mérleget vonni az okozott veszteségek között, de az orosz–lengyel megbékéléshez szükség van az igazság kimondására” – hangsúlyozta a PAP lengyel hírügynökségnek nyilatkozva a lengyel külügyminiszter, a nagyobb nyomaték kedvéért hozzáfűzve: „Lengyelország számára a háború igazi vége csak 1989-ben jött el.”
Szalai Piroska: Többen jönnek haza, mint ahányan elvándorolnak
