Bozók (szlovákul Bzovík) 900 lakosú község az Ipolyságról Zólyom felé vezető országúttól keletre, Korpona város szomszédságában. A magyar nyelvhatártól északra fekvő, Árpád-kori eredetű falu szélén tekintélyes nagyságú, kerek sarokbástyákkal megerősített, négyszögletes alaprajzú vár áll. Mély árok övezi, amelyből azonban már régen kiapadt a víz.
1130 táján országos jelentőségűvé lett a hely: a Hont-Pázmány nemzetségbeli Lambert gróf és neje, Zsófia hercegnő – II. István király (1116–1131) nővére – ekkor alapították a premontrei szerzetesrend számára az itteni apátságot. A főrendű család gazdag birtokokkal látta el a franciaországi eredetű barátokat, így 1134 és 1139 között felépült a kéttornyú, háromhajós bazilika a hozzá tartozó klastrommal. II. Béla megerősítette az alapítást, IV. Béla király további adományokkal gyarapította a Szent István tiszteletére szentelt monostort, amely a XII. század végére prépostság rangjára emelkedett. A már akkor erődítmény jellegű Bozók tekintélyes súllyal vett részt a középkori Hont vármegye életében. Az Árpád-házi uralkodók kihaltával meggyűlt a baja a szomszédos Korponával, amely az 1300-as évek elejére Magyarország első szabad királyi városa lett. A cívisek és fráterek századokon át tartó, kölcsönös birtokháborítási eseteit eredeti oklevelek őrzik. 1351-ban például följegyezték, hogy a korponai Dobrakuttyai Lőkös embereivel megtámadta a kolostort, és Róbert prépostot megölte; kerek száz esztendővel később Pál prépost panaszolta be a nádori széknél, hogy Palásthy Bertók várnagy a rendházát feldúlta, marháit elhajtotta.
Az igazi vész a török közeledtével tört a vidékre. Mohács után négy évvel – 1530-ban – Balassa Zsigmond borsodi főispán vetett szemet a végvárnak is megfelelő klastromra, fegyverrel bevette, majd tíz évre rá Habsburg Ferdinánd királynál azt is elérte, hogy kinevezte Bozók védnökévé. Balassa kapitánysága idején alakították át a kolostort kerek bástyás vízivárrá. Halála (1559) után özvegye, majd általa a Fánchy família örökölte a várbirtokot. A felvidéki bányavárosokat védő erődvonal tagjaként fontos stratégiai szerepet játszott Bozókon több ízben tartotta gyűlését Hont vármegye, miközben az uradalmukból kiüldözött premontreiek vég nélkül pereskedtek a bécsi udvarnál. Még az 1567. évi pozsonyi országgyűlés elrendelte a barátok visszahelyezését jogaikba, ám a törvénynek nem lett foganatja. Csak Mária Terézia királynő uralkodása alatt (1740–1780) fejeződött be – birtokmegosztással és -cserékkel – a premontreiek és az évszázados bitorlók viszálykodása.
Az éppen ma 85 éve Trianonban Csehszlovákiának ítélt Bozók műemlék várromja több mint fél évszázadig Csipkerózsika-álmát aludta. 1972-ben fogtak hozzá a régészek a négyszögű udvar feltárásához. Felszínre hozták a román kori szerzetesi templom alapfalait, amelyeket azután jó húszévi munkával konzerváltak.

Ítéletet mondott a vidék – bemutatták a Voks 2025 vármegyei adatait