Megtervezték és meg is építették az egyedi geometriai testet
A BME és a HUN-REN kutatói megtervezték és fizikailag meg is építették az első olyan négylapú testet, amely vízszintes felületre téve „keljfeljancsiként” mindig ugyanarra a lapjára billen vissza. A matematikai és mérnöki bravúr egy korszakos matematikus, John Horton Conway 1984-es sejtésének igazolása.
A feladaton Almádi Gergő építészmérnök-hallgató és Domokos Gábor, a BME professzora, a Gömböc egyik felfedezője, a BME–HUN-REN Morfodinamika Kutatócsoport vezetője Conway tanítványával, Robert Dawsonnal, a halifaxi St Mary’s Egyetem professzorával dolgozott együtt. Almádi Gergő június 24-én védte meg a témában írt diplomamunkáját a BME Építészmérnöki Karán.
Nem volt ennél nehezebb feladvány ezen a területen
A felfedezés jelentősége, hogy a most megalkotott eljárás és az azon alapuló módszerek segítségével nagyon sok térbeli formánál meg lehet akadályozni a felborulást pusztán geometriai eszközökkel. Minél kevesebb lapú egy test, annál nehezebb olyan modellt építeni belőle, amely minden helyzetből ugyanarra a lapjára tér vissza. Az említett brit matematikuson kívül eddig nem sokan gondolták, hogy ez egy, a lehető legkevesebb (4) lap által határolt testtel is lehetséges.
Az egyetlen ilyen a Bille, egy könnyű karboncső vázból és nagy sűrűségű wolfram-karbid magból épített precíziós szerkezet.
„Ezen a területen ennél nincs nehezebb feladvány: ha ezt meg lehet csinálni, akkor az általunk kidolgozott elvek alapján bármilyen lapszámú poliéderből lehet hasonló tárgyat készíteni” – mondta Domokos Gábor. Úgy fogalmazott, a Bille megalkotásával megnyílt egy új konstrukciós irány, a felfedezést pedig a mérnököknek kell továbbgondolni, hogy a módszer a gyakorlatban is hasznosíthatóvá váljon.
Ez a gyakorlati jelentősége a felfedezésnek
„A Bille geometriai feladat megoldása, amely talpra álló szerkezetek, így akár űrkompok tervezéséhez is hasznosítható lehet a jövőben” – mondott egy példát a BME professzora, utalva arra, hogy a Holdon jelenleg is van három használhatatlan, az oldalára dőlve fekvő eszköz. Megjegyezte, míg egy matematikai bizonyításról kiderülhet, hogy valami nem stimmel vele, „erről nem fog, hiszen a modellje a valóságban is működik”.
A mértani testről készült tanulmány a Quanta magazinban jelenik meg június 25-én. A tanulmány preprint változata itt érhető el (Gergő Almádi, Robert J. Macg. Dawson and Gábor Domokos: Building a Monostable Tetrahedron).
Forrás: Budapest Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem.
