Különleges régészeti leletre bukkantak Törökországban

Harran romjai között különleges, 900 éves kerámiatál került elő, mely az iszlám világ középkori kézművességének ritka, fénylő darabja. A többszörösen égetett, fémes csillogású edény az első teljes lusterware-példány, amelyet ezen az ősi helyszínen feltártak.

Forrás: Múlt-kor2025. 08. 04. 15:38
Harran a földkerekség egyik legősibb városa Fotó: Azure Sky Fallows
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Különleges lelet a romok között

A délkelet-törökországi Harrán régészeti lelőhelyén egy 900 éves, szertartási célokat szolgáló kerámiatálat fedeztek fel. Az edényt háromszori égetéssel készítették, így egy különleges, többszínű, fémes fényű mázat kaptak. Ez a technika lusterware néven ismert, és különös csillogást ad a felületnek. A most előkerült tál az első teljes példánya ennek a műfajnak, amelyet Harránban találtak.

Fotó: Anadolu Agency / Rauf Maltaş

 

Az iszlám középkori kerámiaművesség magas szintjét mutatja, és egyedülálló a térségben. 

A mintegy 20 centiméter mély tál belső és külső felületét bonyolult arab kalligráfiával díszítették. Az egyik felirat a készítő nevét is tartalmazza. A legnagyobb szöveg a belső alján található, kék színnel kiemelve. A felirat jelentése: „Ő az, akinek állandó tiszteletet adományoznak.” Ez a vallási és kulturális utalás kiemeli, hogy a tárgy nemcsak művészi, de szakrális jelentőséggel is rendelkezhetett.

Az ősi város, amely túlélte az évezredeket

Harrán a világ egyik legrégebbi, folyamatosan lakott települése. A lelőhelyen már a kálkolitikum korából, vagyis a Krisztus előtti ötödik évezred végéről is találtak régészeti nyomokat. Az első írásos említés a szíriai Ebla királyság irataiban olvasható, az Kr. e XXIV. századból. A leletek tanúsága szerint Harrán már ekkor jelentős település volt, és azóta is megszakítás nélkül lakott városként működött. 

A középkor egyik legősibb iszlám egyetemének romjai Harranban    Fotó: Wikimedia Commons

A most feltárt kerámia a Harráni Egyetem területén került elő.

Ez volt az első iszlám felsőoktatási intézmény, amelyet Kr. u. 717-ben alapítottak. 

Az intézmény több ezer diákot vonzott, akik matematikát, filozófiát, orvoslást, természettudományokat, asztrológiát és csillagászatot tanultak itt. Az egyetem hírnevét szigorú tudományos szellemisége és az ókori görög, valamint szír szövegek arab fordítása is erősítette. Ezek a fordítások nagy szerepet játszottak a klasszikus tudás megőrzésében és továbbadásában a középkor során.

A hanyatlás és az újjáélesztés kísérlete

A Harráni Egyetem működése 1271-ben szűnt meg, amikor a mongol hódítók elfoglalták a várost. I. Szelim oszmán szultán, aki 1512 és 1520 között uralkodott, megpróbálta újjáéleszteni az egyetemet, miután meghódította a térséget. Ez a második kísérlet azonban csupán egy évszázadon át tartott.

I. (Yavuz) Szelim oszmán szultán élesztette újjá a harrani egyetemet    Fotó: Wikimedia Commons/Gloya Borski

A régészek 2021-ben tárták fel az egyetem első maradványait. A feltárt épület egyike volt az öt ismert madraszának, és a XII. századból származik. A komplexum 24 föld feletti szobát, egy monumentális bejáratot öt különálló helyiséggel, egy tégla- és agyagkemencés konyhát, valamint egy oszlopcsarnokot foglalt magában. Ezek a részletek új megvilágításba helyezik az egyetemi élet hétköznapjait és építészeti megoldásait.

További történelmi témájú cikkeket a Múlt-kor történelmi magazin weboldalán olvashatnak. 



 

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.