Jövőre sem várható tartós árcsökkenés

Minden eddiginél alacsonyabb inflációt és négyszázalékos árcsökkenést jelentett be a jövő évre Veres János, aki közölte, hogy az adócsökkentések okozta bevételkiesés miatt nem lesz pótköltségvetés 2006-ban.

Lapunknak nyilatkozó elemzők nem osztják a pénzügyminiszter optimizmusát, és a bevételkiesés kompenzálásához a további megszorítások szükségességét hangsúlyozzák. Lányi Bence, a Raiffeisen Bank elemzője szerint például túlzottak a fogyasztói árcsökkenésekkel kapcsolatos várakozások. A szakember úgy látja, az árcsökkentő hatás szerényebb mértékű és egyszeri lesz, amit nem biztos, hogy hasonló mértékű kamatcsökkentés követ. Nyeste Orsolya, az Erste Bank elemzője rámutat: az áfacsökkentés nem jelentkezik automatikusan a fogyasztói árakban, és óvatos becslések szerint csak 1–1,5 százalékkal mérséklődhet az infláció.
*
Szakemberek felhívják arra is a figyelmet, hogy a gazdasági tárca által jegyzett fizetett hirdetésben 2006-ra 3,5 százalékos infláció szerepel, nem pedig két százalék. A Magyar Rádiónak adott tegnapi nyilatkozatában Auth Henrik, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke közölte, az egyszeri hatás nem azt jelenti, hogy a gazdaságban lévő inflációs nyomás mindenkorra két százalék alá esik, és nem számolhatunk azzal sem, hogy az áfacsökkentés ugyanolyan mértékben megy át az árakon, mivel – mint az alelnök fogalmazott – az árak könnyebben mozdulnak el felfelé, mint fordítva. Auth Henrik emlékeztetett arra, hogy a kormány tavalyi áfaemelésének inflációnövelő hatása is csak rövid ideig tartott, nyolcszázalékos szintre kúszott fel a pénzromlás.
A tervezett adócsökkentésekkel kapcsolatban az Európai Unió és az IMF részéről is komoly kritikák fogalmazódtak meg, elsősorban a bevételkiesés fedezetének hiánya miatt. Joaquin Almunia, az Európai Bizottság gazdasági és monetáris ügyekért felelős biztosa egy tegnapi varsói konferencián is az államháztartási hiány lefaragását célzó intézkedések miatt fejezte ki aggodalmát, az IMF pedig a lassuló GDP-növekedésre és a folyó fizetési mérleg hiányának növekedésére hívta fel a figyelmet, amely idén eléri a 8,6 százalékot.
Szakértők hangsúlyozzák, hogy a tervezett adócsökkentések fedezete bizonytalan, az ehhez szükséges megtakarításokat nem dolgozták ki, az időzítés is aggályos, mivel választási évben megkezdett, öt évre előre tervezett intézkedésekről lenne szó. Az adóreformok következő évekre kidolgozott hatástanulmányai túl optimisták, és a reálisnál nagyobb gazdasági fejlődéssel számolnak, amelytől a fedezetet várják – állapította meg Lányi Bence, a Raiffeisen Bank elemzője, hozzátéve, hogy olyan népszerűségnövelő intézkedésekről van szó, amelyeknek háttere bizonytalan.
Kupa Mihály volt pénzügyminiszter a Magyar Televízió Este című műsorában aggodalmát fejezte ki a 200 milliárdos bevételkiesés miatt, amihez hozzáadódik a költségvetési hiány lefaragásához szükséges további 100 milliárdos megszorítás, amire az euró bevezetését célzó konvergenciaprogram kötelez. Elemzők egyetértenek abban, hogy ha nem sikerül kiadáscsökkentésekkel ellensúlyozni a bevételkiesést, akkor ismét távolabbra kerülhet az euró bevezetése. A kiadási oldal csökkentése a beruházások befagyasztása mellett a minisztériumok dologi és személyi kiadásainak lefaragását, azaz további elbocsátásokat is jelent.
Dióssy László, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének vezetője az iparűzési adó tervezett eltörlésével kapcsolatban lapunknak kifejtette: a kétszázalékos bevételkiesés kompenzálására egyszázalékos ingatlan- vagy ökoadót vetnének ki, a másik egy százalékot pedig a kormány vállalja magára, amelyre a települések garanciát kérnek, nehogy újra előfordulhasson, hogy a hiányos költségvetési támogatás miatt nehéz helyzetbe kerülnek a helyhatóságok.
Elkerülhetetlen lesz átfogó államigazgatási és államháztartási reform végrehajtása, a kiadási oldalt szűkíteni kell – állapította meg az Ecostat Gazdaságelemző és Informatikai Intézet igazgatója tegnapi tájékoztatóján. Belyó Pál aláhúzta: nagy kérdés az adóreform fedezete. Az államháztartás szűkítésével a gazdaság olyan bővülő pályára állhat, amellyel képes a magas államháztartási hiányt tovább növelő adócsökkentést elviselni. Ékes Ildikó, az Ecostat osztályvezetője kérdésre válaszolva elmondta: a tervezett minimálbér-emelés elviselhető terhet jelent a cégek számára, mivel azt az élőmunkaterhek csökkentésével kapcsolták össze. Ugyanakkor a kisebb cégek rosszabbul járhatnak. Az osztályvezető emlékeztetett arra, hogy a minimálbér korábbi emelésekor hangoztatott félelmek sem igazolódtak be.
Az Ecostat ez évre 3,5 százalékos gazdasági bővülést, éves átlagban 3,8, decemberre négyszázalékos drágulást prognosztizál. A nagyvállalati szektor konjunktúraindexe stagnált, a kis- és közepes vállalkozásoké kismértékben javult. A hazai cégek rövid távú üzleti előrejelzései viszont bizalomvesztést jeleznek. A lakosság kedvezőtlen megítélése tovább gyengült. Felmérésük szerint a válaszadók 48 százaléka állítja, hogy éppen csak megél jövedelméből.
Szemben a tavalyi 1,308 milliárd euróval, a vártnál nagyobb, 1,497 milliárd euró volt az idén az első negyedévben a folyó fizetési mérleg hiánya – közölte tegnap az MNB. Ebből a külfölddel szembeni nettó finanszírozási igény 1,326 milliárd euró volt. A tájékoztatás szerint a szezonális hatások kiszűrésével számítva a nettó külföldi finanszírozási igény az első negyedévben a GDP 8,1 százaléka volt. Március végén a nemzetgazdaság bruttó adósságállománya 3,4 milliárd euróval, 60,2 milliárd euróra nőtt az előző negyedévhez képest. Az első negyedév végén az államháztartás és az MNB nettó adósságállománya 400 millió euróval 12,1 milliárd euróra nőtt.

Kalkulátor. A Pénzügyminisztérium honlapjáról érhető el az adókalkulátor, ezt eddig hétezren nézték meg – jelentette be tegnap Batiz András kormányszóvivő. Batiz szerint a napilapok helytelen számításokat közölnek az adótörvények változtatásának hatásáról, mert nem veszik figyelembe például az adójóváírást, amely jövőre 2,1 millió forinti éves jövedelemig vehető igénybe. Az is kiderült: nincs még kész a tervezetek szövege, azok csak augusztus 24-re nyerik el végleges formájukat.