Dominique de Villepin francia miniszterelnök megnevezte kormánya új tagjait. A hivatalos bejelentés szerint a belügyminiszteri tárcát Nicolas Sarkozy kapta, aki egyben a kormány második számú embere is lett; erről tanúskodik államminiszteri rangja. A külügyminisztérium irányításával a miniszterelnök Philippe Douste-Blazyt bízta meg, aki Michel Barnier-t váltja föl. A gazdasági és pénzügyminiszter ismét Thierry Breton lett, a védelmi minisztériumot továbbra is Michele Alliot-Marie vezeti. A francia kormány Európa-ügyi miniszterévé Cathérine Colonnát nevezte ki a miniszterelnök.
A kormányváltás immár Luxemburgban is kilátásba került. A hercegség miniszterelnöke ugyanis bejelentette, lemond tisztségéről, amennyiben hazája lakossága elutasítja az európai alkotmányt. Az MTI tudósítása szerint Jean-Claude Juncker ezt tegnapi sajtóértekezletén Luxembourgban jelentette ki annak fényében, hogy felmérések szerint a nagyhercegség lakosságának körében csökken az európai alkotmány támogatóinak aránya. Luxemburgban július 10-én rendeznek népszavazást a Franciaországban és Hollandiában már elbukott alkotmányról. A kormányfő, aki egyben az Európai Unió soros elnöke is, arra figyelmeztetett, hogy ha nem sikerül ebben a hónapban egyezségre jutni az unió középtávú (2007–2013 közötti) költségvetéséről, akkor a szervezet politikai problémája átfogó válsággá mélyülhet.
Ezt támasztja alá a lengyel külügyminiszter véleménye is, aki szerint a mostani döntések befagyaszthatják az unió további bővítését. Adam Rotfeld szerint a bővítés azonban hosszabb távon folytatódik, mivel Európa csak így válhat globális szereplővé és az Egyesült Államok versenyképes partnerévé. Rotfeld megerősítette, hogy Lengyelország, Magyarország, Csehország és Szlovákia kormányfői június 10-én, egy héttel az EU-csúcstalálkozó előtt egyeztetik a ratifikációs folyamattal kapcsolatos álláspontjukat.
Észtország ugyanakkor úgy döntött, hogy őszre halasztja az uniós alkotmány ratifikálását. Tallinnból cáfolták, hogy a döntést a francia és a holland elutasítás hatására hozták, sokkal inkább az észt alkotmánnyal összefüggő kérdések vezettek erre a lépésre.
Növekvő cseh elutasítás. Csehországban viszont nő az alkotmányt elutasítók tábora. A francia és a holland nem után készült felmérés szerint a csehek 33,7 százaléka van az alkotmány elfogadása ellen, 31,5 mellette, és 34,8 százalék bizonytalan. Egy másik intézet által május közepén elvégzett felmérés akkor még a támogatók 51 százalékos fölényét mutatta ki, ellenszavazatot csak az állampolgárok negyede adott volna le. (MTI)
