Balogh Attila adatai nem tekinthetők hivatalosnak, az Anonym AIDS-tanácsadó Szolgálat (AATSZ) ugyanis civil szervezet, így csak saját tapasztalatait oszthatja meg a nyilvánossággal: 2004-ben 2144 szűrést végeztek, és tíz pozitív esetet találtak. Az idén a 743 önkéntes jelentkező közül május 12-ig máris tízen bizonyultak fertőzöttnek az elsődleges vérvizsgálat eredménye szerint. Ez három és félszeres növekedés. Hivatalosak viszont az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (ÁNTSZ) adatai. A Johan Béla Országos Epidemiológiai Központ osztályvezető főorvos asszonya, Csohán Ágnes a Magyarországon ismert HIV-fertőzöttekről és AIDS-betegekről tud számot adni. Eszerint az első negyedévben huszonkilenc új HIV-fertőzöttet (köztük hat AIDS-beteget) regisztráltak, míg tavaly egész évben hetvenötöt.
Az első negyedévi adatok valóban növekedést mutatnak, az újonnan felderített, pontosabban bejelentett HIV-fertőzöttek száma negyvenöt százalékkal magasabb a megelőző öt évben negyedévenként átlagosan nyilvántartásba vett HIV-pozitívok számánál. Az első negyedévben regisztrált fertőzöttek 85 százaléka férfi. A fertőződés módjára vonatkozó ÁNTSZ-adatok szerint az új betegek fele homo- és biszexuális férfi, 13 százalékuk heteroszexuális kapcsolatban fertőződött, a maradék 37 százalékról egyelőre nincs információ… Csohán doktornő szerint öröm az ürömben, hogy nem növekedett a nők és az intravénás kábítószer-használók fertőzöttségi aránya.
Az AATSZ mellett az ÁNTSZ, valamint a bőr- és nemibeteg-gondozó intézetek végeznek szűrést, a jelentkező itt is kérheti a névtelenséget. Ideális esetben az anonim szűrésen pozitívnak talált személyeket az orvos kórházi vizsgálatra küldi, s ha az eredményt ott is megerősítik, a fertőzötteket nyilvántartásba veszik. Megtörténik a státusfelmérés, tünetek, illetve immunkárosodásra utaló jelek esetén megkezdődik a kezelésük. „A HIV-fertőzöttek adatait nem azért gyűjtjük, hogy kibeszéljük őket – mondja a főorvos asszony –, hanem azért, hogy nyomon követhessük a HIV-, illetve AIDS-helyzet változását és a változások okait. A járványügyi központ regiszterében a HIV-fertőzöttek személyazonosításra alkalmatlan kóddal szerepelnek, így szűrhető ki például, ha valaki több helyen is járt szűrővizsgálaton, és több helyen is pozitívnak bizonyult.”
Az epidemiológiai központ 1985 óta követi nyomon a HIV magyarországi terjedését, rögzíti a kor és nem szerinti jellemzőket, megállapítja a rizikócsoportokat. A számok tükrében a hazai helyzet valóban nem tűnik súlyosnak. Kelet-Európában hoszszú évekig tartó lassú emelkedés után 1998-tól robbanásszerű volt a fertőzés terjedése, elsősorban az intravénás droghasználók körében. 2003-ban a régióban egymillió lakosra vetítve 190 új fertőzöttet jelentettek, Észtország, Oroszország és Ukrajna volt a legérintettebb terület. Nyugat-Európában a kilencvenes évek végétől ismét enyhe emelkedés volt mérhető, egymillió emberre 81 új fertőzött jutott. Igaz, több nagy nyugati ország, így Olasz- és Franciaország fertőzöttségi adatait nem ismerjük, eddig ugyanis a személyiségi jogokra hivatkozva nem regisztrálták a HIV-fertőzötteket. Tavalyelőtt Közép-Európában hét, Magyarországon pedig hat volt az egymillió emberre jutó ismert fertőzések száma.
Hátra is dőlhetnénk akár, vélhetnénk, hogy különösebb propaganda nélkül is kezelni tudjuk a helyzetet, hiszen egy-kétezer beteg nem a világ. Csakhogy egy szexuális úton terjedő betegség nem állítható meg, illetve ha a betegek száma csökkenni látszik, akkor a szűrési módszerekben kell a hibát keresni. Az AATSZ ezért is indított a közelmúltban intenzív felvilágosító hadjáratot. Az önkéntes HIV-szűrés, a tanácsadás és a felvilágosítás jelentősége nálunk azért is nő, mondja Csohán Ágnes, mert míg 1988 és 2003 között kötelező volt a szűrés bizonyos rizikócsoportokban – a szexuális úton terjedő betegségben szenvedők, a HIV-pozitív személyek szexuális partnerei, a HIV-pozitív anyák újszülöttjei és gyermekei, a prostituáltak, a börtönlakók, a javító- és nevelőintézeti fiatalok, valamint az intravénás kábítószer-élvezők körében –, az Alkotmánybíróság az alapjogok jelentős korlátozására hivatkozva megsemmisítette a rendelkezést, és a parlamentet az egészségügyi törvény módosítására, a tárcát új jogszabály megalkotására kötelezte, amely az érintettek személyes beleegyezésen alapuló, önkéntes HIV-vizsgálatát helyezi előtérbe. Ugyanakkor aggasztó, hogy míg korábban az új fertőzöttek egyharmada volt külföldi, az idén regisztrált 26-ból csak négyen. Növekedik tehát a magyar betegek aránya. Enyhe emelkedést mutat a fertőzések száma a homo- és a biszexuálisok körében is. A HIV-pozitív személyek 60 százaléka a fertőzöttség megállapítása idején a 20 és 39 év közötti férfiak csoportjából került ki. Csohán doktornő riasztónak tartja, hogy az idén regisztrált fertőzöttek közül hatan már AIDS-betegek is, ötüknél egyidejűleg diagnosztizálták a HIV-fertőzöttséget és az AIDS-et. Ezek a páciensek nem tudták magukról, hogy betegek, s nem tudni, hány embernek adták tovább a vírust. Nem tudták azt sem, hogy érdemes lett volna korábban HIV-tesztet csináltatniuk, mert van hatékony kezelés, van remény a hosszabb és jobb minőségű életre. A HIV-fertőzöttet meg kell tanítani az elővigyázatosságra, a betegség ugyanis akut, illetve végstádiumában a legfertőzőbb.
Az akut stádium azonban jellegtelen, a fertőzés hordozója még mit sem sejthet állapotáról. Vannak ugyan tünetei, de ezek nem specifikusak. Három–hat héttel a fertőzés után influenzaszerű betegség jelentkezik, majd ennek elmúltával hosszú tünetmentes évek következnek. Ezt követi a tünetes időszak, amelyben fáradékonyság, súlyvesztés, hasmenés, éjszakai izzadás, tehát még nem a súlyos szövődmények jelentkeznek. Kezeletlen esetekben hat–tíz év múlva kialakul az AIDS, és az immunrendszer károsodásából következő betegségek ütik fel fejüket: tüdőgyulladás, tébécé, gombás fertőzések, daganatok, bőr- és nyálkahártyatünetek. Balogh Attila szerint nem zárható ki, hogy sokan úgy halnak meg ezekben az orvos számára érthetetlenül kezelhetetlenné váló, az antibiotikumokra és más hatékonynak számító gyógymódokra nem reagáló betegségekben, hogy ki sem derül róluk: alapbetegségük a HIV-fertőzés.
Balogh doktorral azzal kezdjük a beszélgetést: miért hozta nyilvánosságra, hogy az új fertőzöttek elsősorban a felső tízezer köréből kerülnek ki? Mint mondja, a bejelentést elsősorban figyelemfelkeltésnek szánta, Magyarországon ugyanis épp a kultúremberektől és nem a népligeti fiú prostiktól lenne elvárható, hogy odafigyeljenek a biztonságos szexre. Nagyon fontos felfigyelni már az első jelekre is, például egy váratlanul jött betegségre, amelyből a megszokottnál lassabb a kilábalás.
Megváltoztak a szexuális szokások. Még egy évtizede is ki lehetett deríteni, hogy kitől eredhet a fertőzés, ma azonban, amikor divat a szabadosság, legalább az elővigyázatosságra meg kell tanítani a fiatalokat.
A klasszikus nemi betegségekhez hasonlóan a HIV fertőzhet szájon át is, és ezt csak kevesen tudják. Balogh Attila szerint az útszéli prostituáltak tudatosabban védekeznek a HIV-fertőzés ellen, mint azok, akik az új ismerkedési formákat használják, interneten keresnek új, alkalmai partnereket, és amikor a virtuális után a valódi találkozó is létrejön, már nem kérdeznek, csak vágyaikat követik. „Értelmes fiatal lányok és fiúk vagányságból hajszolják az új izgalmakat, az alternatív szexuális játékokat, a különleges partikat és diszkókat, és egy éjszaka elszívott füves cigaretta után reggel azon gondolkodnak, vajon kivel és mit is csinálhattak.”
Olykor a nevüket sem tudják alkalmi partnereiknek – foglalja össze tapasztalatait Balogh doktor, aki nem a szórakozást tiltaná, csak a veszélyekre és ezek elkerülésének módozataira hívná fel a fiatalok figyelmét. Arra, hogy mindenki megfertőzhet mindenkit, nincsenek védett személyek, s a különböző szexuális segédeszközök is terjeszthetik a fertőzést, ha azokat egymás után többen is használják. Balogh Attila találkozott már olyan esettel, hogy valaki közvetve fertőződött meg, tehát fizikai kapcsolatba nem is került a fertőzővel, csak egyazon partin vettek részt. A pornófilmek a főorvos szerint különösen sok rossz és veszélyes ötletet adnak az új izgalmakra vágyó fiataloknak.
Az anonim AIDS-szűrés előnye, hogy a lelet három nap alatt elkészül (a hivatalos eredményre több hetet kell várni), és pozitív eredmény esetén ez azonnali visszatartó erő lehet. A legtöbb ember felelősen viselkedik, miután kiderült, hogy HIV-fertőzött. Ámokfutóval Balogh doktornak még nem volt dolga, de olyan esetről tud, amikor valaki szégyellte, ezért eltitkolta a fertőzését. Az AATSZ idei mérlege is figyelmeztető: adataik szerint valamennyi új fertőzött férfi, és kilencven (!) százalékuk homoszexuális. Harminc körüliek, jól szituáltak, és a betegséget nem az útszéli fiúktól kapták. Nagy szükség lenne tehát ismét a kormányzat által támogatott kampányra, amelynek pozitív hatását 1993 és 1995 között megtapasztalhatták a szakemberek is. A politika azonban 1996 és 2002 között elhanyagolta ezt a területet, most pedig, hogy új csoportok jelennek meg a HIV-fertőzöttek között, próbálja behozni a mulasztást. Minden új fertőzöttre négy-öt másik fertőzött számolható, a járvány terjedése tehát nyilvánvalóan felgyorsult.
A legfontosabb tennivaló, tanácsolják a szakemberek, hogy a szülők véssék be gyermekeik agyába: nem olyan biztonságos ma a szex, mint harminc–negyven évvel ezelőtt. Terjednek a klasszikus nemi betegségek is, a szifilisz reneszánszát éli, és mindenki, aki óvatlan, védtelen a fertőzések, így a halálos HIV-fertőzés ellen. Beszélgessünk tehát erről gyermekeinkkel! – tanácsolja Balogh Attila és Csohán Ágnes.
origo.hu
„Pride-ra van pénz és akarat, a dugókra meg a csődre nincsen”
