Nem azért mond le az állam adóról, hogy az a kereskedők zsebébe vándoroljon – állapította meg Gyurcsány Ferenc miniszterelnök, amikor árkommandó felállítására utasította a Fogyasztóvédelmi Főfelügyeletet felügyelő Ifjúsági, Családügyi, Szociális és Esélyegyenlőségi Minisztériumot (ICSSZEM). Lapunknak nyilatkozó gazdaságjogi szakértő szerint erre az államnak jelenleg nincs jogi eszköze, ugyanakkor a piacgazdaság viszonyaival össze nem illeszthető törvények alkotásával megteremtheti a megfelelő jogi környezetet. Csaba László közgazdász szerint az árkommandó létrehozásának terve alkotmányossági aggályokat is felvet. Papanek Gábor, a GKI Gazdaságkutató Rt. ügyvezető igazgatója – aki jogbiztonsággal is foglalkozó szakember – hangsúlyozta, hogy az ötszázaléknyi áfacsökkentés viszonylag kis összeg a vállalatok költségvetésében. Ahhoz, hogy az árváltozásokat követhesse a kormány, elképesztő menynyiségű ellenőrzésre volna szükség. Vizsgálni kellene többek közt a beszerzési árakat, a termelési folyamatok költségviszonyait, hiszen nemcsak az áfa, hanem minden más is változhat. Az ilyen mélységű ellenőrzésekre az államnak egészen biztos, hogy nincs jogosítványa. Az államnak nemigen van jogi lehetősége arra sem, hogy feketelistával diszkriminálja a kereskedőket. A szükséges vizsgálatok egyébként sokkal költségesebbek lennének, mint amennyit nyerni lehetne velük. Ugyanakkor – jelezte Papanek Gábor – az államnak elvben lehetősége volna arra, hogy kritikusnak ítélt esetekben felülvizsgáljon bizonyos árakat, ehhez viszont törvénymódosításokra lenne szükség.
Lényegében tehát, ha a kormány komolyan gondolja az árvizsgálatokat, akkor ki kellene terjesztenie a hatósági árak intézményét a piacgazdaság egészére, s esetleg újra fel kellene éleszteni az árhivatal intézményét. A gazdasági szakértők véleményére alapozva megkérdeztük a Gazdasági és Közlekedési Minisztériumot, hogy felállítják-e ismét az árhatóságot, illetve be kívánják-e vezetni újra a hatósági árakat. A tárca szóvivője kérdésünket azzal hárította el, hogy ők az árkommandó tervezett felállításában semmilyen formában nem működnek közre. Ennek ellentmond, hogy Gyurcsány Ferenc még ma megbeszélést tart a gazdasági miniszterrel, a pénzügyminiszterrel, az APEH, a vámhatóság, valamint a fogyasztóvédelem vezetőjének részvételével arról, hogy miként lehetne ellenőrizni a fogyasztói árakban az áfacsökkenést. Lapunk megtudta, hogy az árkommandó felállításáról szóló megbeszélésen ezenkívül részt vesz még az adóhatóság képviselője, Kiss Péter kancellárminiszter és Mesterházi Attila, az ICSSZEM politikai államtitkára is. A Pénzügyminisztérium tájékoztatása szerint az árkommandóról még nem kívánnak többet elárulni. Többszöri megkeresésünk ellenére az ICSSZEM nem válaszolt kérdéseinkre. Batiz András kormányszóvivő hivatala pedig közölte, hogy nem tervezik sem a hivatal felállítását, sem a hatósági árak kiterjesztését.
A dolgozó nép megkárosítása ellen. Az Országos Tervhivatalt (később Országos Anyag- és Árhivatal) közvetlenül a második világháború után hozták létre. Egyik fontos feladata volt a kereskedők ellenőrzése, hogy ne tehessenek szert a méltányos hasznot meghaladó nyereségre. Az árhivatal egyébként fontos eszköze volt az államosításnak, hiszen többek közt az árak szabályozásával tudták lehetetlenné tenni a kereskedőket. Az árhivatal egyik legismertebb első embere Csikós-Nagy Béla volt, aki több mint negyed századon keresztül vezette a hivatalt.
