Magyarországon az elmúlt években egyértelműen megerősödtek azok az intézményi és közösségi alapok, amelyek a szenvedélybetegek hosszú távú felépülését támogatják – közölte a Drogkutató Intézet (DKI). Bár a nemzetközi trendekhez képest még formálódóban van a hazai rendszer, mára kirajzolódott egy olyan elkötelezett, sokszínű és szakmailag felkészült intézményi hálózat, amely biztonságos és emberközeli kereteket nyújt a rehabilitációhoz. A KSH adatai szerint éves szinten közel nyolcezer ember részesül kábítószer-fogyasztás okozta mentális és viselkedészavar miatt egészségügyi ellátásban hazánkban. Hosszú távon csökkenés figyelhető meg az elmúlt évek adataihoz képest.

Nagy előrelépés a prevencióban
Jelenleg közel 15 hosszú távú bentlakásos rehabilitációs otthon működik az ország különböző pontjain. Ez 300-350 férőhelyet jelent, ahol 6-18 hónapos rehabilitációs programokat kínálnak. Az intézmények többsége civil és egyházi fenntartású. Ezek közül többnek, például a ráckeresztúri, a zsibriki vagy a komlói intézménynek már évtizedes múltja van, és nemcsak terápiás programokat kínálnak, hanem egy-egy közösség lelki és társadalmi integrációs terei is.
Különösen kiemelendő, hogy több helyszínen kiskorúak számára is elérhetők férőhelyek, ami nagy előrelépés a prevenció és a korai beavatkozás szempontjából
– mutatott rá a DKI.
A nappali ellátás is egyre több helyen elérhető. Országszerte közel 70 ilyen szolgáltatás működik, ahol a kliensek strukturált terápiás napirend szerint, de otthoni alvással vehetnek részt a rehabilitációban. Ezek a szolgáltatások lehetővé teszik a fokozatos visszailleszkedést a társadalomba, és nagy szerepük van abban, hogy a terápiát követő időszakban is megmaradjon a stabilitás.
Felépülésorientált megközelítés, sorstársi mentorok
A drogpolitikában és a szakmai közgondolkodásban is egyre nagyobb teret kap a felépülésorientált megközelítés, amely nem csupán a szerhasználat megszüntetésére fókuszál, hanem a teljes életminőség javítására. A munkavállalás, tanulás, kapcsolatok és önazonosság helyreállítása is részei ennek a folyamatnak.
Egyre több helyen válik természetessé a felépülők bevonása segítőkként, vagyis sorstársi mentorokként, akik tapasztalatukkal hiteles támaszt tudnak nyújtani másoknak.
Mindezek az eredmények bizakodásra adnak okot.