Ahogy beköszönt a nyári fesztiválszezon, Magyarország és egész Európa zenei rendezvények százaitól zsong: kikapcsolódás, szabadság, zene, barátok, önfeledt tánc a természetben vagy a város szívében. Míg a tömegek a fellépőket és a naplementéket figyelik, a színfalak mögött egy másik, sokkal sötétebb valóság is megelevenedik: a kábítószer-kereskedelem pezsgő piaca – hívta fel a figyelmet a Drogkutató Intézet (DKI). Mint írták, a fesztiválok nemcsak a fiatalok számára kiemelt időszakok, mert a drogdílerek is piaci aranybányaként tekintenek rájuk.
A Fishing on Orfű nyomán felröppent hírek, miszerint nagyszabású rendőri razzia várható keresőkutyás felderítéssel és kiemelt rendőri ellenőrzéssel, nem példa nélküli túlzásként, hanem szükségszerű társadalmi válaszként értelmezhetők.
A szervezők aggodalma a fellépés formájával kapcsolatban érthető lehet, de fontos tudatosítani, hogy az állam elsőrendű feladata a közbiztonság, különösen akkor, amikor a fiatalok tömegesen válnak célponttá az illegális szerek terjesztői számára – szögezte le a DKI.
Amikor összeér a kereslet és a kínálat
A fesztiválok vonzereje a szervezők, zenészek és résztvevők szemszögéből egyértelmű: intenzív élmények, közösségi lét, zenei sokszínűség. Ugyanez a vonzerő azonban a drogdílereknek is kihagyhatatlan lehetőséget jelent. Egy-egy rendezvényen több ezres, sőt tízezres tömeg gyűlik össze, zömében fiatal, nyitott, függetlenedni vágyó emberekből. Ez a demográfiai csoport statisztikailag is fokozottan érintett a kábítószer-kipróbálásban és -használatban. A dílerek pontosan tudják, hogy ha bejutnak a fesztiválra, máris hozzáférésük van egy olyan piachoz, ahol a kereslet szinte garantált.
A fesztiválokon a sátrazás, a szabadtéri színpadok és a zárt rendezvényterület megnehezíti a klasszikus rendőri ellenőrzéseket, miközben megkönnyíti a
rejtett adásvételt. Sokan tévesen úgy vélik, hogy egy fesztiválon „belefér” némi szerhasználat, és mivel a közeg is kevésbé kontrollált, hajlamosak könnyelműen kipróbálni valamit, amit máskor nem mernének.
A tapasztalatok szerint nem csupán kannabiszról, hanem komolyabb szintetikus szerekről, dizájnerdrogokról, MDMA-ról, LSD-ről, esetleg kokainról is szó van, amelyek különösen veszélyesek önmagukban is, de kifejezetten kiszámíthatatlanok lehetnek ismeretlen körülmények között, alkohollal vagy más szerrel keverve.
A fogyasztók gyakran nincsenek tisztában azzal, mit is vesznek be pontosan, hiszen ezek a szerek sokszor hígítottak, szennyezettek vagy teljesen mást tartalmaznak, mint amit a dílerek ígérnek.
A rendőrség nem a jókedvet akarja elrontani
A zéró tolerancia nem szigor, hanem védelem. Magyarország jogrendszere világosan fogalmaz: a kábítószerrel kapcsolatos bűncselekmények esetén zéró tolerancia van érvényben. Ez az elv azonban nemcsak törvényi, hanem társadalmi és erkölcsi szempontból is indokolt. A fesztiválok helyszínein megjelenő rendőri jelenlét, a célzott razziák, a keresőkutyás ellenőrzések és az esetleges beépített nyomozók alkalmazása nem túlkapás, hanem a törvényes válasz egy nagyon is valós és egyre kiterjedtebb problémára.
Az állam nem maradhat passzív, amikor fiatalok tömegei válnak áldozattá vagy potenciális célponttá. A drogfogyasztás ugyanis nem csupán önpusztítás, mivel a társadalmi költségei is jelentősek. A balesetek számának növekedése, a pszichiátriai kezelések, a családi tragédiák és a bűnözési hullám mind-mind következményei annak, ha hagyjuk, hogy a kábítószerek jelen legyenek a közösségi terekben.
A rendőrség határozott fellépése tehát nem a szórakozás ellen irányul, hanem annak biztosítéka, hogy az biztonságos és emberi maradhasson.
A fesztiválszezon a dílerek és a kábítószer kereskedelem szempontjából kiemelt időszak. A társadalom, a hatóságok és a szervezők felelőssége, hogy ebben az időszakban is érvényesüljön a zéró tolerancia elve. Ez nem a fiatalok ellen, hanem értük történik, mert ha ma nem védjük meg őket,
holnap már lehet, hogy késő lesz – fogalmazott a DKI.
