Szakértők szerint a Tisza adócsomagja fájni fog mindenkinek

Ez egy tipikus megszorító csomag, ami a gazdaságból von el pénzeket azért, hogy növelje a költségvetés a bevételeit és csökkentse a kiadásait.

Lentner Csaba a Bokros-csomagról szólva emlékeztetett: rövid távon pénzügyi egyensúlyjavító hatása volt, de hosszabb távon az áldozatok nagyobbak voltak, mint az eredmények; nőtt a munkanélküliség, a társadalomban erős volt az alulfoglalkoztatottság, és kialakult egy erős feketegazdaság, ami a GDP jelentős részét „leakasztotta”. Az 1995-ös beavatkozás legsúlyosabb következménye a megvont családi kedvezmények, a létbizonytalanság és a munkanélküliség mellett az volt, hogy több tízezer kis- és közepes vállalkozás ment tönkre, a családok pedig nem vállaltak be gyerekeket, így visszaesett a születések száma – mondta.

Arra a felvetésre, miszerint a Tisza sávossá tenné és megemelné a társasági adót, Sebestyén Géza úgy reagált, 25 százalékos társasági adóról is beszél az anyag, de nem a társasági nyereségadó megnövelése az, ami igazán fájna a vállalkozásoknak, hanem sokkal inkább a 6,5 százalékos vagyonadó bevezetése.

A vállalkozások kénytelenek lennének vagy bezárni vagy komoly leépítéseket elindítani, első körben pedig azokat a munkavállalókat bocsátanák el, akinek nincs jó képzettsége, nem beszélnek nyelveket, és nem találnának könnyen máshol munkát – fejtette ki.

Ha túlságosan magasra emeljük az adókat, az nem növeli az adóbevételeket, hanem éppen csökkenti  

– fogalmazott Sebestyén Géza, megemlítve, a magyar adócsökkentési modellt rengeteg ország átvette, mert látják azt, hogy ez jól működik.

Arra a műsorvezetői kérdésre, hogy a Tisza nyugdíjadó terve hogyan hatna a nyugdíjas évek tervezhetőségére és biztonságára, Dezse-Zelenka Dóra azt mondta: tapasztalatai szerint az öregkori öngondoskodás vonatkozásában a magyarok nem igazán szeretnek előre gondolkozni és befektetni a jövőbe, de ha rá lesznek kényszerítve, hogy a nyugdíjukból is adózzanak, akkor ezt a társadalom nagyon nem fogja szeretni.

A Horn-kormány idején bevezetett magánnyugdíjpénztárak „hazárdjátékok” voltak, hiszen a társadalomnak a jövedelmileg jobban eleresztett rétegeit adókedvezmények fejében csábították át a magánrendszerbe 

– mondta Lentner Csaba. Hozzátette: emiatt kevesebb lett a költségvetésben a nyugdíjjárulék-befizetés, amit a büdzsének kellett megfinanszírozni. 2010-ben aztán a magánpénztárba befizetők visszajöhettek az állami rendszerbe, mert az állami garanciával biztosított nyugdíjkifizetés felé mindig nagyobb a bizalom, mint egy holland vagy egy német magánbiztosító társaság felé – hangoztatta.

A Tisza a gyermekek ingyenes egészségügyi ellátását megszüntető, az ellátásokat pénzügyi csomagokra kategorizáló terveire Dezse-Zelenka Dóra elmondta, nem lehet pénzben mérni gyermekek egészségét, és azt sem lehet, hogy egy rászoruló gyermek elessen egy ingyenes ellátástól, csak azért, mert van egy olyan kormány, ami belekényszerítette őt egy ilyen rendszerbe.

Ez egészen egyszerűen abszurd és belegondolni is hátborzongató – fogalmazott a vlogger.

Az ebadóra vonatkozó tiszás tervek kapcsán Sebestyén Géza úgy értékelt: ez a része különösen érthetetlen, egyáltalán miért gondolta valaki azt, hogy ez egy jó ötlet.

A magyar társadalomnak több mint 50 százalékának van kutyája, és azt hiszem a macskára is körülbelül ennyi az arány, tehát a metszete ennek meg szintén jelentős, ez egy teljesen eszement ötlet

– fogalmazott a szakember.

További játékainkhoz kattintson ide!

Borítókép: Radnai Márk, Magyar Péter és Ruszin-Szendi Romulusz (Forrás: Facebook)