Egyházi Viola nem híve az alkotói szándék túlelemzésének, szerinte a művészetet nem megérteni, hanem befogadni kell

Ahogy az életben, úgy a művészetben is a végletek összefésülése, a kontrasztokban való gondolkodás érdekli Egyházi Violát, akinek szeptemberben nagy vágya teljesült azzal, hogy megnyitotta újlipótvárosi galériáját. Macskássy Izolda festőművész lányaként mindig fontos szerepet töltött be az életében a vizualitás, a fókuszáltan festői, alkotói karrier tudatos útjára viszont csak három éve lépett. Egyházi Violával egyebek mellett arról beszélgettünk, van-e átjárhatóság eredeti szakmája, a textiltervezés és a festőművészet között, hogy miért fontos a koncepciókban való gondolkodás, s hogy miért nem híve az alkotói szándék túlelemzésének.

Fotó: Mirkó István Forrás: MI

Egyházi Viola Milánóban sajátította el a textiltervezés alapjait, majd 2011-ben diplomázott a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem textiltervező szakán, ruhatervezőként. Közel tízéves, a hazai dizájnszakma különböző munkaterületein eltöltött tapasztalat után nem érezte önazonosnak ezt az irányt, s bár a festés és rajzolás ezen időszak alatt is fontos szerepet játszott az életében, meg kellett értenie, miért igyekszik elrejteni látás- és kifejezésmódját. 

Egyházi Viola nem híve az alkotói szándék túlelemzésének (Fotó: Mirkó István)

Egyházi Viola kezdetben nem akart édesanyja nyomdokaiba lépni

Anyám pályáját végigkövetve, lelki nehézségeit látva a festészet nem tűnt vonzó szakmának. Aztán ahogy az évek alatt az ember önfejlesztésbe kezd, és egyre tudatosabb, megérti, hogy nem feltétlenül kell továbbvinnie a szülői sémát. Helyretettem ezt magamban, és egyre inkább visszataláltam a vizualitáshoz

– fogalmaz Egyházi Viola. Mint mondja, a Covid-időszak teremtőleg hatott rá, még inkább befelé koncentrált, megerősödött alkotóművészi identitása. – Mondhatjuk úgy, hogy „coming outoltam”, mert valójában mindenki tudta a környezetemben, hogy ez az utam, nekem viszont bele kellett nőnöm lelkileg és tudatilag is, hogy innentől kezdve alkotóművészként fejezzem ki magam.

Textiltervezőből festőművész

Egyházi Violát arról is kérdezzük, van-e átjárhatóság a textiltervezői és a festőművész szakma között. – A textiltervezés során elsajátítottakat egyértelműen tudom hasznosítani a festészetben. Az anyaghasználat, a különböző technológiák megismerése mind-mind megerősítették, formálták a színekhez, ábrázolásmódokhoz való viszonyomat. Beszélgetünk a művészi percepcióról is, mint mondja, 

nem híve az alkotói szándék túlelemzésének, azt az erős álláspontját szereti hangsúlyozni, hogy a művészetet nem megérteni, hanem befogadni kell. 

– A szerzői szándék az intimitás mélységre való rávilágítás, amit akkor tudunk igazán megfigyelni, ha lelassulunk – fogalmaz Egyházi Viola. A művészi kifejezésmóddal rendelkező alkotók piedesztálra emelését veszélyesnek tartja, szerinte manapság művészetnek nevezünk mindent, amit nem értünk. Úgy gondolja, csupán két dolog a fontos; van-e nyitottság arra, hogy tudjunk bármilyen ponton kapcsolódni az alkotó vizuális kifejezésmódjához vagy sem. Másrészről, ha nem is tetszik valami, még észre lehet venni a szenvedélyt, elkötelezettséget, alázatot a munkákat illetően. A festőművész szerint elengedhetetlen a koncepcióban gondolkodás, hogy egy alkotónak legyen mondanivalója vizuálisan, és ezt a következetességet végigvigye. 

Ezekre a megnyilvánulásokra készülni kell, nem csak technikailag, lelkileg is. Tudni kell megújulni, perspektívát váltani 

– vélekedik.

Fény és árnyék

Művészi kifejezésmódja leginkább a kontrasztra, a fény-árnyék kapcsolatára épül. Az érzelmek, az emberi test által kifejezhető gesztusok inspirálják, a legapróbb részletektől a karaktermegjelenítésen át egészen a teljes alakos emberi formákig. – Egyszerűen csak beleszeretek egy apróságba, egy fénybe, egy nyakszirten lévő árnyékba, és ez elindít bennem valamit – fogalmaz.

Egyházi Viola alkotásai Herzen utcai galériájában tekinthetők meg, de festményeivel találkozhatunk a Pozsonyi úton található Co.Co. Coffee-Coctails kávézóban is. Már dolgozik új művein, melyeken szintén az emberi test kerül a fókuszba, de kicsit másképp: a projekt a transzparenciára épül, a képekhez pedig egy sajátos, röntgenfelvételekkel kombinált kifejezésmódot választott.

Fotó: Mirkó István