Szent József oltalma alatt a veszprémi várnegyed felújítása

Egy különleges, több mint háromszáz éves, a Szent Családot ábrázoló oltárkép vált a veszprémi várnegyed megújulásának egyik emblematikus műalkotásává, ugyanis Udvardy György érsek Szent Józsefet, a munkások védőszentjét választotta a felújítási munkálatok oltalmazójául. A restaurált festményt ma már a látogatók is megcsodálhatják az érseki palota dísztermében. A XVIII. században, ismeretlen festő által készített alkotás nemcsak kora és művészi értéke miatt figyelemre méltó, hanem azért is, mert szokatlan részleteivel új megvilágításba helyezi Szent József és a Szent Család mindennapjait.

Fotó: Nagy Lajos/Napló

Az oltárképen Szent József áll a középpontban: az előtérben az ölében tartja a gyermek Jézust, mellette Szűz Mária látható. A szemlélő figyelmét azonban érdemes a háttér felé is irányítani, ahol egy aprólékosan megfestett, mozgalmas jelenet bontakozik ki. Egy építkezést látunk, amelyen már állnak a falak, elkészült a tetőszerkezet, sőt a bokrétaünnep is lezajlott. A ház előtt Szent József és az ifjú Jézus együtt dolgozik: a tető gerendáit gyalulják, két angyal segítségével. Ez az ábrázolás ritka ikonográfiai megoldás, amely egyszerre hangsúlyozza a munka méltóságát és Szent József példamutató szerepét.

A veszprémi várnegyed Szent Családot ábrázoló oltárképe több mint 300 éves (Fotó: Nagy Lajos)

A veszprémi várnegyed emblematikus műalkotása

A festmény restaurálása nemrég fejeződött be, ám a munkát hosszú kutatási és vizsgálati folyamat előzte meg. –

A Szent Család-oltárkép jelentősen károsodott az elmúlt évszázadokban. A felületét korábbi, részben szakszerűtlen javítások és elsötétedett lakkréteg borította, sok helyen töredezett volt vagy éppen hiányzott a festékréteg.

A festményről súrlófényes, infravörös és UV-lumineszcens felvételeket is készítettünk, ezek igazolták a későbbi átfestéseket és azt is, hogy az oltárkép felső része eredetileg íves-vállas formátumú volt, amelyet az 1960-as években alakítottak át négyzetesre – mondja Erdős Alexandra vezető restaurátor.

A szakemberek a több mint háromszáz éves festményt aprólékos munkával tisztították meg, feltárták az elszíneződött lakkréteget és az átfestéseket, tömítették az alapozás és a festékréteg hiányait, eltávolították az 1960-as évekbeli kiegészítést, majd a festmény eredeti formájához illeszkedő, egyedileg készített vakkeretre feszítették fel a vásznat. – 

Tiszteletben tartottuk az eredeti alkotói szándékot, ezért eltávolítottuk azokat a későbbi módosításokat, amelyek torzították a mű eredeti megjelenését. A festmény így visszanyerte eredeti, íves formátumát és harmonikus színképét

– mondja a vezető restaurátor.

Nem a Szent Család-oltárkép a veszprémi várnegyed egyetlen alkotása, amelyet a Veszprémi Főegyházmegye beruházásának részeként restauráltak, a több évszázados múltra visszatekintő épületegyüttes ugyanis rengeteg értékes falképet, szobrot és gazdag enteriőrt rejt. Az elmúlt időszakban megújult többek között a Szentháromság-szoborcsoport, Padányi Biró Márton, a XVIII. század egyik legmeghatározóbb veszprémi püspökének barokk síremléke, a középkori Gizella-kápolna és a kanonoki házak falképei is.

Nemcsak az épületekben, hanem a restaurátorok műhelyében is zajlik a munka, többek között a XI. századi kőfaragványok, középkori és barokk szobrok, táblaképek, bútorok, metszetek, olajfestmények, órák, liturgikus eszközök, hímzett miseruhák, ötvösremekek tisztítását, konzerválását, restaurálását végzik a szakemberek. Ezek a műtárgyak részben az érseki palota történeti enteriőrjének gondosan megőrzött emlékei, amelyeket a hétvégenként induló palotasétákon már a látogatók is megcsodálhatnak.

A műalkotások egy másik része az érsekség múzeumának kiállításain a Biró–Giczey-házban látható. Így például az Év kiállítása díjas Bogáncs és liliom – Magdolnák virágai című tárlaton, amelyen bűnbánó Mária Magdolna történetét ismerhetik meg az érdeklődők.

 Ugyanitt egyedülálló emlékeket is felfedezhetnek, például egy különleges ereklyét, Krisztus töviskoronájának egy tövisét vagy a világ egyik első sikerkönyvének kalózkiadásából származó, XV. századi fametszetet.