A Veszprémi Főegyházmegye tulajdonában lévő épületek külső és belső felújítása mellett turisztikai látványosságok is készülnek, amelyek a várnegyedet, magát a várost és a régiót is vonzóbbá teszik a lakosság és az ideérkezők számára. A Veszprémi Főegyházmegye a tizenkét hazai római katolikus egyházmegye egyike, melyet Szent István király alapított. A Veszprémi Érsekség főtemploma, a basilica minor rangban lévő főszékesegyház építését Gizella királyné kezdte meg az 1030-as évek második felében. Ezt követően a főszékesegyház gótikus, barokk és 1910-ben neoromán/neogótikus stílusban alakult át. Főpásztora, Udvardy György érsek két éve választotta az egyházmegye mottójának a Gizella-kápolna kőtábláján látható feliratot: „Őseink hite a jövő reménye”. A sajtótájékoztatót az érsek nyitotta meg:
A vár megújításának forrása egyértelműen az egyház apostoli küldetéséből fakad
– szögezte le. – Elsőként tehát azt kellett megfogalmazni, hogy ez a cél, az örömhír terjesztése miként teljesíthető a legjobban a jelen adottságok között. Az egyház él, jelen van a mindennapokban, meg szeretné mutatni tanítását, kultúráját és azt is, hogyan képzeli el a jövőt – mondta a főpásztor. Udvardy György elmondta, hogy a Veszprém–Balaton kulturális főváros program évére megújul a székesegyház az altemplom kivételével, az érseki palota, a Gizella-kápolna, a Szent-György-kápolna, látogatható lesz a Boldog Gizella-gyűjtemény és restaurálják a Szentháromság-szobrot. Az érsek beszélt arról is, hogy a tervek között szerepel, hogy a nagyközönség megismerje a restaurálás folyamatát azokban az épületekben, amelyek nem lesznek készen 2023-ra.
Ezután Vörös Tamás, a Veszprémi Főegyházmegye főépítésze vette át a szót. Kitért arra, hogy
a megújulás fő oka a liturgikus és belsőépítészeti megújítás, a műszaki szükségességet a várnegyed egészét és a főtemplomot különösen is érintő vizesedés és sószennyezettség jelenti.
Gondot jelent az is, hogy az 1970-es felújításkor nem a székesegyházhoz méltó festés került a falfelületre. – Számos esetben a régi falmaradványok is szerepet játszanak a ma is látható épületek vizesedésében – emelte ki a főépítész. Mint mondta, jó példa erre, hogy a Szentháromság-szobor körül, valamint a Szent Mihály-főszékesegyház közvetlen környezetében a sziklafelszínre alapozott középkori falak zárt alakzata gyakorlatilag vízgyűjtőként működik. A megrekedő csapadékvíz okozta problémát a műemlékek védelme érdekében kezelni kell: az épületek szigetelését a műszaki, művészeti és műemlékvédelmi szempontoknak megfelelően, a régészeti emlékek megőrzésével együtt kell megoldani. A főépítész elmondta, hogy kezelni kellett az üvegablakok és a falfestés kérdését is.
A főszékesegyház belső terének egységes stílusú megújításakor a századelős látványt vettük alapul.
Ehhez igazodva készültek el a Waltherr Gida által tervezett üvegablakok stílusát visszaidéző új, színes alkotások tervei is, amelyek egyike a bazilika védőszentjét, Szent Mihály arkangyalt ábrázolja majd – emelte ki Vörös Tamás.
A magyar állam támogatásával megvalósuló beruházás felelőse a Veszprémi Érsekséghez tartozó Castellum Vagyonkezelő Igazgatóság. Pém Attila igazgatóhelyettes elmondta, hogy mivel a veszprémi várnegyed a város és a térség fontos kulturális értéke, a kivitelezési munkákat úgy ütemezték, hogy egyes épületeket be tudjanak kapcsolni a 2023-as programsorozatba.
Borítókép: Restaurátori munkálatok (Fotó: Nagy Lajos)
