– Az új regényed központi témája a kislány és a halál közötti furcsa barátság.Bár itt teljesen más a szituáció, de eszembe jutott a Schubert-dal, A halál és a lányka, illetve a Visconti-film, ami Thomas Mann novellája alapján készült, a Halál Velencében. Ezek valamelyike hatott rád? – keresett világirodalmi és filmes kötődéseket a Poétikon műsorvezetője.

– Ezek kevésbé hatottak, viszont Terry Pratchett Korongvilág-trilógiájában például szintén ott van a megszemélyesített halál, a klasszikus csontváz kaszával, aki jön és az utolsó pillanatban elmetszi az élet fonalát – mondta Gerencsér Anna.
Amikor a Halál megpróbál emberként viselkedni, akkor szinte abszurd lesz, ahogy valami tompa sajgást érez, miután evett, ivott, aludt. Mert azon kezd gondolkodni, hogy mi hiányzik még. És az is felmerült bennem, hogy ahhoz, hogy megértsük, mi az, ami emberi, valami emberen túlira van szükség. És ez akár nagyon korszerű problémákat is felvethet, nem csak ilyen mitologikus távlatokat. Gondoljunk mondjuk a gép és az ember viszonyára vagy a mesterséges intelligenciára
– vetett fel filozófiai jellegű dilemmákat a műsorvezető, majd a szereplőkre terelődött a szó. A Magányosok társasága egyik legszórakoztatóbb karaktere a vámpír, aki egy raktárt bérel egy temetési vállalkozónál, hogy ott különböző koporsókban alhasson, és bosszankodik is néha, hogy pont azt veszik meg, amelyik számára megfelelő és kényelmes volt.
Ezután Gerencsér Anna a többi szereplőt is bemutatta:
A gyerekek közül van egy testvérpár, Orsi és Magdi, Orsi kiskamasz, Magdi óvodáskorú, ott van Gabi, aki Renátának a testvére, és nagyjából kettejük között van korban, és az ő egyik barátja, Tomi az iskolából, aki szintén az ő kortársa, és akkor a felnőttek közül még megjelenik Kis, aki Magdinak és Orsinak a nagyapja, és mint kiderült sokkal idősebb úriember, mint ahogy első pillantásra látszik. A természetfeletti szereplők között Nergál is megjelenik, akit a sumér mitológiából kölcsönöztem. Ő a pusztítás és a háború istene
– ismertette művének karaktereit a szerző.