Új könyv figyelmeztet: a dezinformáció a demokráciát és a választásokat is veszélyezteti + videó

A dezinformáció és annak jogi szabályozása áll a középpontjában annak az új kötetnek, amely a Médiatudományi Könyvek sorozatban jelent meg a Gondolat Kiadó gondozásában. A kiadvány szerint az álhírek a közösségi média és az új technológiák miatt ma már soha nem látott sebességgel terjednek.

A demokratikus jogállamok és a digitális nyilvánosság egyik legnagyobb jelenkori kihívásával, a dezinformációval és annak jogi szabályozásával foglalkozik a Médiatudományi Könyvek sorozatban, a Gondolat Kiadó gondozásában megjelent új kötet – közölte a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) kommunikációs igazgatósága pénteken.

Forrás: Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság

A közlemény szerint a szándékosan félrevezető információk terjesztése nem új keletű jelenség, azonban a közösségi média térhódításával és az új technológiák – mint a mesterséges intelligencia és az általa előállított deepfake tartalmak – fejlődésével az álhírek soha nem látott sebességgel és mennyiségben jutnak el a felhasználókhoz.

A kiadvány rávilágít: 

a dezinformáció ma már nem pusztán marginális kommunikációs probléma, hanem a demokratikus intézményrendszert, a polgárok tájékozódáshoz való jogát és a választások tisztaságát is fenyegeti.

A Hamis hírek – A dezinformáció jogi szabályozása című kötetet alkotótársakként Koltay András, az NMHH elnöke, valamint Papp János Tamás és Nemere Péter, az NMHH kutatási szakértői jegyzik.

A modern jogállamok egyik nagy dilemmája az, hogy miként lehet megóvni a társadalmat a szándékos megtévesztéstől anélkül, hogy a cenzúra vagy az indokolatlan hatósági beavatkozás árnyéka vetülne a szólás szabadságára

– olvasható a kötet bevezetőjében a közlemény szerint. Ebből a nehezen feloldható dilemmából kiindulva a kiadvány a probléma elméleti és jogalkalmazási aspektusait egyaránt vizsgálja – tették hozzá.

A könyv elsőként a fogalmi keretek tisztázására tesz kísérletet, elhatárolva a dezinformáció különböző megjelenési formáit, valamint a jog által szabályozott kategóriáit.

A szerzők ezután kitérnek a dezinformáció és a szólásszabadság kényes egyensúlyára, majd az olvasó megismerheti a strasbourgi bíróság gyakorlatát és a valótlan tényállításokkal kapcsolatos alkotmányos határokat is.

A könyv széles körű nemzetközi körképet is felvázol

A kiadvány részletesen foglalkozik a dezinformáció elleni fellépés médiaszabályozás által alkalmazott hagyományos eszközeivel – mint a helyreigazítás joga vagy a kiegyensúlyozott tájékoztatás kötelezettsége –, illetve rávilágít ezek korlátaira a mai, kattintásalapú médiapiacon. Külön fejezet elemzi a digitális platformok felelősségét, az Európai Unió erre irányuló szabályozását, valamint a tényellenőrzés szerepét a dezinformáció elleni küzdelemben.

A kötet a geopolitikai kihívásokat is elemzi: önálló fejezetben tárgyalja az orosz állami médiumok uniós betiltását, elemezve a precedens nélküli lépés szólásszabadságot érintő kritikáit és jogi következményeit. A mű emellett széles körű nemzetközi körképet is felvázol, bemutatva többek között az Egyesült Államok, a meghatározó európai államok és Szingapúr eltérő nemzeti szabályozási modelljeit.

A könyv átfogó képet ad a jogi szabályozás és a nyilvánosságban felbukkanó valótlanságok jelenleg lezárhatatlannak tűnő küzdelméről: mivel a dezinformáció elleni küzdelem a XXI. századi digitális nyilvánosság jövőjét határozza meg, a kötet jogászok, médiaszakemberek, politikai döntéshozók, valamint a téma iránt érdeklődő olvasók számára egyaránt támpontot nyújthat a jelenség jogi és társadalmi összefüggéseinek értelmezéséhez.

A könyv egyik szerzője, Koltay András azt hangsúlyozta, hogy 

az online kommunikáció egyik szimbolikus és jól megragadható problémája a dezinformáció,

 amelynek különböző aspektusait járja körül a kiadvány.

Bár a könyv egy pillanatfelvételnek tekinthető, a szólásszabadság alapvetései messze nem változnak olyan gyorsan, mint ahogy a kommunikáció technológiája. A kötet elemzéseinek egy jó része így vélhetően hosszabb távon is érvényes marad

– tette hozzá Koltay András.

Borítókép: Illusztráció (Forrás: Shutterstock)