A késő tavaszi fagy utolsó előfordulása általában május 25., Szent Orbán napja körül van. Ilyenkor a frissen előbújt hajtások vannak veszélyben. A kora őszi fagy a tőkén levő termést károsítja. A téli fagy hatására –20oC-on a szőlő tőkéje is megfagyhat, –25oC-on a szőlőgyökér is kifagy. Ez utóbbira hazánkban ma már nagyon ritkán van példa.
Viszont, ha a hőmérséklet 35oC fölé emelkedik, a szőlő lombja és bogyója perzselődhet, a hajtásnövekedés megáll. Ez magában a bogyóban is komoly változásokat indíthat el, mert a komoly hőhatás leállíthatja a szőlő növekedését, afféle kényszer szülte nyugalmi állapotba vonul, megakad a fejlődés. Ilyen évjáratokban gyakran előfordul, hogy a cukorképződés is leáll, a savakat a bogyó időszakosan tartalékolja. A kiegyensúlyozott fejlődés ezekben az években sajnos egyáltalán nem garantált.
Csapadékviszonyok
A szőlő nem különösebben csapadék érzékeny növény, ugyanis gyökérzetével olyan mélyre hatolhat, hogy aszályosabb évszakokban is képes a vízszükségletéről gondoskodni. Csapadékszükséglete általában 300 és 700 mm között mozog. Ha a csapadék ennél több, az nemcsak a felhős napok számának növekedésében fejti ki káros hatását, hanem a megemelkedő szabad talajvíz szintje a gyökerek kirothadását is okozhatja. 300 mm-nél kevesebb csapadék esetén a szőlőültetvényt öntözni kell. Az aszályos körülmények, amik magas hőmérséklettel és csapadékhiánnyal járnak együtt, a levelek bezáródását eredményezik. Az EU-n belül az öntözés általában nem megengedett, kivéve a fiatal ültetvényeket és a kísérleti területeket. Mostanában azonban egyre több helyen telepítenek Európában is csepegtetéses öntözéshez szükséges rendszereket. A tengerentúlon általában mindenütt öntöznek, bár ott nem is mindig szükséges. Sok gazdának ma már számítógép-vezérelte csepegtető öntözőrendszere van, amit vélhetően mi sem fogunk tudni elkerülni.
Az optimálisnál nagyobb víztartalom hatására a gyümölcshús lazább lesz, cukortartalma csökken, savtartalma emelkedik. Vízhiány esetén a bogyók aprók, vastag héjúak, cukorban, savban, szárazanyagban és színanyagban szegények lesznek.
Az átlagos csapadék mennyisége Magyarországon átlagban 500-800 mm között van. A Kunsági, Csongrádi és Hajós-Bajai borvidékek területén az évi csapadék összege átlagban 500-550 mm. Legcsapadékosabbak a délnyugati és nyugati tájak (Zala, Pannonhalma, Soproni borvidékek), ahol az éves csapadék összege 600-800 mm. A szőlőtőkék szeretik a szárazabb körülményeket, és azt mondják, hogy egy kismértékű víz-elvonás elősegíti a szüreti minőséget, de a fotoszintézis létrejöttéhez mégiscsak elengedhetetlen a víz jelenléte.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!