Mit szeret a szőlő?

Bárhol is legyünk napjainkban a világban, egy biztos: a természet oldaláról szemlélve is óriási kihívásokkal kell szembenéznie a termelőknek.

Forrás: Pixabay

Fényviszonyok

A szőlő számára a 20-30000 lux nagyságú fényerő is szükséges ahhoz, hogy használható termést hozzon. A fény mennyiségét az évi, órákban számított napfénytartamban mérjük. Itt az északi féltekén a szőlő számára az április eleje és október vége közötti időszakban nagyjából 1800-2000 órányi napsütés az ideális, de 1300 óra a minimum. Hazánkban ez az érték általában 1250-1500 óra között változik. A legnaposabb része az országnak Bács-Kiskun és Csongrád Vármegyék környéke, a legalacsonyabb a napsütéses órák száma a Zalai borvidék Muramenti körzetében.

A szőlőültetvény a területére hulló, fiziológiailag aktív fénynek csak felét vagy annál kisebb részét nyeli el, mivel jelentős része a napfénynek a sorközökbe hullik. Ilyenkor nagy szerepe van a talaj hőelnyelő képességének is. A fénynek nagyon fontos szerepe van a bogyó színeződése, cukor- és savtartalmának alakulása szempontjából is. Ha a fürt fejlődése és érése során kellő mennyiségű fényt kaphat, vastagabb héjú lesz, jobban színesedik, cukorban gazdagabb (2-3 cukorfokkal) és savban szegényebb (2-3 ezrelékkel) lesz, mint a mély árnyékban, de azonos hőmérsékleten tartott fürtök.

A túlzott mennyiségű napfénynek néha káros hatása is tapasztalható, pl. a fürtök és levelek megperzselődése). Ugyanakkor azok a borvidékek, amelyek felhőzöttsége nagyobb (pl. Bordeaux) ezt előnyként könyvelhetik el. Az utóbbi években ugyan az Atlanti partvidék is szenved a melegtől, az óceán felől érkező felhők megóvják a fürtöket a perzselődéstől. 

Hőmérséklet

A szőlőültetvényt a tenyészidőszak során érő hő mennyiségét a hőösszeg értékével adjuk meg. Ez egyenlő a tenyészidőszak napi átlaghőmérsékleteinek összegével. A tenyészidőszak megegyezik a 10°C feletti átlaghőmérsékletű napok számával. Ezen belül mérhetjük az ún. hatásos hőösszeget is, amelybe csak az adott időszak 10°C feletti napi átlaghőmérsékleteinek összege számít bele. A termés és a borok minősége a hőösszeg növekedésével egy bizonyos mértékig javul, csökkenésével pedig romlik. A szőlőre veszélyes alacsony hőmérséklet a leggyakrabban fagykárként jelentkezik az ültetvényekben. Három fagyos időszakot különböztetünk meg.

A késő tavaszi fagy utolsó előfordulása általában május 25., Szent Orbán napja körül van. Ilyenkor a frissen előbújt hajtások vannak veszélyben. A kora őszi fagy a tőkén levő termést károsítja. A téli fagy hatására –20oC-on a szőlő tőkéje is megfagyhat, –25oC-on a szőlőgyökér is kifagy. Ez utóbbira hazánkban ma már nagyon ritkán van példa.

Viszont, ha a hőmérséklet 35oC fölé emelkedik, a szőlő lombja és bogyója perzselődhet, a hajtásnövekedés megáll. Ez magában a bogyóban is komoly változásokat indíthat el, mert a komoly hőhatás leállíthatja a szőlő növekedését, afféle kényszer szülte nyugalmi állapotba vonul, megakad a fejlődés. Ilyen évjáratokban gyakran előfordul, hogy a cukorképződés is leáll, a savakat a bogyó időszakosan tartalékolja. A kiegyensúlyozott fejlődés ezekben az években sajnos egyáltalán nem garantált. 

Csapadékviszonyok

A szőlő nem különösebben csapadék érzékeny növény, ugyanis gyökérzetével olyan mélyre hatolhat, hogy aszályosabb évszakokban is képes a vízszükségletéről gondoskodni. Csapadékszükséglete általában 300 és 700 mm között mozog. Ha a csapadék ennél több, az nemcsak a felhős napok számának növekedésében fejti ki káros hatását, hanem a megemelkedő szabad talajvíz szintje a gyökerek kirothadását is okozhatja. 300 mm-nél kevesebb csapadék esetén a szőlőültetvényt öntözni kell. Az aszályos körülmények, amik magas hőmérséklettel és csapadékhiánnyal járnak együtt, a levelek bezáródását eredményezik. Az EU-n belül az öntözés általában nem megengedett, kivéve a fiatal ültetvényeket és a kísérleti területeket. Mostanában azonban egyre több helyen telepítenek Európában is csepegtetéses öntözéshez szükséges rendszereket. A tengerentúlon általában mindenütt öntöznek, bár ott nem is mindig szükséges. Sok gazdának ma már számítógép-vezérelte csepegtető öntözőrendszere van, amit vélhetően mi sem fogunk tudni elkerülni.

Az optimálisnál nagyobb víztartalom hatására a gyümölcshús lazább lesz, cukortartalma csökken, savtartalma emelkedik. Vízhiány esetén a bogyók aprók, vastag héjúak, cukorban, savban, szárazanyagban és színanyagban szegények lesznek.

Az átlagos csapadék mennyisége Magyarorszá­gon átlagban 500-800 mm között van. A Kunsági, Csongrádi és Hajós-Bajai borvidékek területén az évi csapadék összege átlagban 500-550 mm. Legcsapadékosabbak a délnyugati és nyugati tájak (Zala, Pannonhalma, Soproni borvidékek), ahol az éves csapadék összege 600-800 mm. A szőlőtőkék szeretik a szárazabb körülményeket, és azt mondják, hogy egy kismértékű víz-elvonás elősegíti a szüreti minőséget, de a fotoszintézis létrejöttéhez mégiscsak elengedhetetlen a víz jelenléte. 

Páratartalom 

Az alacsony páratartalom a növény párologtatását fokozza, amelynek utánpótlását nem mindig tudja ellátni a gyökérrendszer. A magas páratartalom kedvez a kórokozó gombáknak, de késő ősszel a nemes penész kialakulásához mindenképpen szükséges. 

Szél 

Mivel a szőlő szél porozta növény, a szél elengedhetetlen időjárási tényező az ültetvényekben. Egyúttal hátráltatja a gombás betegségek elterjedését is. A megfelelő szélmozgás előnyösen befolyásolhatja a forró nyári éjszakákon a szőlősorok közötti túlmelegedett levegő cserélődését. Hazánkban az uralkodó szélirány észak-nyugati. Komoly jelentősége ugyanakkor annak is, hogy mennyire szélcsendes vagy széljárta területen fekszik-e egy-egy ültetvény. A dombtetők általában jobban kitettek a szélnek, ami valamelyest segít a gombabetegségek távoltartásában. A völgyekben ugyanakkor kellő intenzitású széljárás hiányában megrekedhet a pára, ami elősegíti a gombabetegségek terjedését. Viszont léteznek olyan erős széljárásnak kitett termőterületek is (pl. Dél-Rhône-völgy), ahol nem tudnak használható támrendszert kiépíteni a szőlő számára, mert a szél ereje ezeket folyamatosan szétrombolja.

Bárhol is legyünk napjainkban a világban, egy biztos: a természet oldaláról szemlélve is óriási kihívásokkal kell szembenéznie a termelőknek.

Támrendszer nélkül – a szerző felvétele

Steigler Pince Soproni Kékfrankos Steiner dűlő 2022

A Steiner dűlőből származó alapanyag. Színe még hideg, de illatának komplexitása igen meggyőző. Fekete cseresznye és málna keveredik leheletnyi ibolyával és szerecsendió virág jegyeivel. Buja, mély és hűvös. Kóstolva szinte zabolátlan savvilág fogad, remek szerkezetét finom tanninjai támasztják alá. Koncentrált és mégis elegáns bor, vibrálóan sós-fűszeres aromatikával. Hosszú, utóízében érezhető konyakmeggyes aláfestéssel. Még fiatal, bőven van ideje. 

Lenkey Géza Orange 14 2019 furmint

Nem gyakran kóstolunk tokaji narancsbort, nem is vallanám nagy kedvenceimnek ezeket a tételeket. Viszont ennél a tizennégy napig héjon áztatott bornál a gyümölcsösség, a tisztaság és koncentráció olyan szinten van jelen, amit nem lehet figyelmen kívül hagyni. Birses-fűszeres illata és íze sima tapintási érzete inkább frissességet sugároz, nem a négy és fél éves hordós érlelés visszatükröződése.

Varga Tamás a Steigler Pince borásza Lenkey Géza udvarában – a szerző felvétele

Lenkey Pince – a szerző felvétele

Lenkey Géza – a szerző felvétele

               

       

       
       

            További játékainkhoz kattintson ide!