Ennyi mindentől függ, milyen borunk lesz

A klíma hatását a megtermelt borban az azt alkotó összetevők mennyiségén és minőségén érezhetjük, ezekre ugyanis az éghajlati tényezők meghatározó hatást gyakorolnak.

Forrás: Pixabay

Egyre többet süt a nap, ami igencsak örömteli tény embert, tájat, szőlőt tekintve. Arra gondoltam, érdemes lenne számba venni azokat a természeti adottságokat, amelyek befolyásolják a szőlő fejlődését, érését és magát az évjáratot. Ilyenkor még mindannyian reménykedünk, hiszen a szőlő éppen csak ébredezik téli álmából. Idén volt is mikor aludnia, hiszen alig hét hete még hóesésre ébredtünk. A szőlőnek szüksége van legalább 2-3 hónapnyi nyugalmi időszakra, ez nagyjából 8 fok alatti átlaghőmérsékleteket jelent. Zárójelben jegyzem meg, hogy trópusi körülmények között a szőlő fejlődése már csak ezért sem nevezhető ideálisnak. 

A bortermő Vitis vinifera szőlő-növény a meleg mérsékelt égöv, ezen belül inkább a mediterrán térség növénye. Persze nemcsak a Földközi-tenger mentén terem meg, hanem attól távolabb is, ennek a térségnek a tágabb értelemben vett peremvidékén. Elterjedését mindenképpen befolyásolja az, hogy érdemleges termést csak olyan tájon hoz, amely biztosítja a beéréshez szükséges hőmennyiséget, napbesugárzást, csapadékot és megkíméli a szőlőt az erős téli és tavaszi fagyoktól.

A klíma hatását a megtermelt borban az azt alkotó összetevők mennyiségén és minőségén érezhetjük, ezekre ugyanis az éghajlati tényezők meghatározó hatást gyakorolnak. Jó termésről akkor beszélhetünk, ha a szőlőbogyóban összegyűlő alapanyagok minősége és mennyisége megfelelő (természetesen a termés minőségét csak a feldolgozási cél figyelembevételével lehet pontosan értékelni). Végső soron a borstílus kialakulása annak a függvénye, hogy mennyi cukrot képes gyűjteni adott termőterületen a szőlő és mindez, hogy viszonyul a bogyókban képződő összes többi összetevőhöz.

Az érés során a bogyók cukortartalma nő, savtartalma csökken. A teljes érés akkor következik be, amikor a bogyókba már nem áramlik több cukor. Az érés időpontja évjáratonként és szőlő fajtánként különbözik. A cukortartalmat a leszedett szőlő esetében mustfokban mérik, a már elkészült borban g/l értékben adják meg. A mustban megtermelt cukor mennyiségét elsősorban a szőlőnövényt ért hőösszeg határozza meg, minél nagyobb a hőösszeg, annál több cukor termelődik a bogyókban. Ezen keresztül azonban a hőösszeg az alkoholtartalomra is hatással van, hiszen a borban található alkohol a must cukortartalmának átalakulásából származik. Az alkoholtartalmat térfogatszázalékban adjuk meg.

Nem mindegy, hogy a szőlőt mikor érik az egyes klimatikus hatások. A klimatikus tényezők akkor a évjáratról beszélhetünk akkor, ha a termés kialakulásának idejében, tehát a rügydifferenciálódástól a szüretig tartó időszakban, az időjárási viszonyok a kedvező termés irányában hatnak. Az évjárat értékelése mindig vagy minőségére, vagy a mennyiségére gyakorolt hatása alapján történik. 

A szőlő „téli álma” után általában akkor kezdődik meg a látható élettevékenység, ha a napi középhőmérséklet eléri a 10°C-t. Ez a rügyfakadáshoz szükséges hőmérséklet is. A szőlő tenyészideje tehát a 10 °C-nál nagyobb átlaghőmérsékletű napokat jelenti az év során. Ennek hosszúsága Magyarországon a rügyfakadás kezdetétől általában 180-240 nap között változik.

Ideális a mérsékeltövi klíma akkor, ha a késő és korai fagyok valószínűsége kicsi, a nyár meleg és napos, az ősz hosszú és enyhe, mert ez hosszabbíthatja meg az érés időtartamát. A hosszú, mérsékelten meleg ősz igen kedvező must-összetételt hozhat létre: a napfény hatására továbbra is termelődik cukor, de a mérsékelten meleg hőmérséklet mellett leáll a bogyókban lévő savak lebontása. 

Egy terület, – így a borvidékek – klimatikus adottságait is legelső sorban a földrajzi helyzet határozza meg. Az Egyenlítőtől távolodva mind a hőmennyiség és a napbesugárzás mértéke csökken és ezáltal kijelölhető mind a déli, mind az északi féltekén egy-egy olyan, a szélességi fokokkal többé-kevésbé párhuzamos övezet, amelyen belül a szőlő optimális klimatikus viszonyokat élvezhet. 

A sikeres szőlőtermesztés földrajzi határait a 9-21oC-os évi középhőmérsékleti izotermákkal húzhatjuk meg. A 9oC-os izotermáktól észak felé haladva az alacsony hőmérsékleti értékek miatt nem érik be a szőlő hajtása és termése. A 21oC-os középhőmérsékleti vonaltól délebbre pedig a nagy forróság akadályozza az eredményes szőlőtermesztést. 

A szőlőtermesztésre általában kedvező az éghajlat, ha a júliusi középhőmérséklet legalább 18oC. A jó termések eléréséhez viszont már mintegy 17,0-19,4oC júliusi középhőmérséklet szükséges. 

Magyarország a 45,5-48,5o földrajzi szélességek között fekszik. Évi átlagos középhőmérséklete 10oC körül van. Az évi középhőmérséklet Pécsett és Szegeden a legmagasabb, 11,4 -12,0 oC körül. Hazánk tehát a sikeres szőlőtermesztés északi határánál fekszik, bár a globális felmelegedés hatásait természetesen mi is érezzük. Az elmúlt tíz évben a legészakibb borvidékünk, Tokaj átlagos hőmérséklete is komoly emelkedést mutatott.

A szélességi fokok szerinti helyzet hatását a tengerszint feletti magasság módosítja. Magasabb fekvés hasonló hatást fejt ki, mintha távolodnánk az Egyenlítőtől. Magyarországon a borvidékek kevés kivételtől eltekintve 100 és 300 méter közötti tengerszint feletti magasságon találhatók. A gazdaságos szőlőtermelés magassági határát a mi szélességi fokunkon 300 m körül szokták megadni, de ettől eltérések is lehetnek, hiszen a filoxéravész előtt a tokaji Kopasz-hegy (513 m) például egészen a tetejéig szőlővel be volt ültetve. Ma Egerben, a Nagy-Eged-hegyen találjuk a legmagasabb ültetvényeket, amelyek megközelítik az 500 métert. Mérések szerint ugyanannak a fajtának a cukortartalma a tengerszint feletti magasság függvényében 100 m-ként 0,5-1 fokkal (5-10 g/l must) csökkenhet.

A szőlőtermő dűlők lejtőinek hajlásszöge és égtáj szerinti tájolása nagy mértékben befolyásolja a területre hulló fényt, a sugárzó energia mennyiségét. A talaj színe és szerkezete a talaj hőmérsékletére, hőkészletére és párolgási viszonyaira van befolyással.

A hegyoldal lejtési szöge határozza meg az egységnyi felületre eső fénymennyiséget. Minél inkább közeledik ugyanis a napsugarak beesési szöge a 90 fokhoz, annál több fény- és hőenergiát képes elnyelni az ültetvény. 

A magas hegységek, hegyvonulatok felfogják a hideg légtömegeket és a Magyarországon általánosan gyakori északnyugati-északi szeleket. A történelmi borvidékek szinte kizárólag hegyek takarásában települtek, így a Móri borvidéket a Vértes, az Egri és Bükki borvidékeket a Bükk, a Mátrai borvidéket a Mátra védi és így tovább.

A geográfiai viszonyok elsősorban a helyi mikroklímákat befolyásolják. A hegyvidéki és dombvidéki szőlőtermesztő tájaknak változatos domborzati jellegük miatt különösen változatos a mikroklímájuk. Ezek a mikroklíma-viszonyok is tükröződnek az azonos borvidékek különböző jellegű és minőségű boraiban.

Ne felejtsük el, hogy a fekvés és ehhez kapcsolódó klimatikus adottságot, geológiai viszonyok nem változtathatók. Ehhez alkalmazkodva kell tehát minden ültetvényt megtervezni a térállással, szőlőfajtákkal és minden, ember által befolyásolható tényezővel együtt. 

folytatjuk…

Sziegl Pince Kolostor domb Kadarka 2020 Hajós-Baja

Azt hiszem igazán szerencsésnek mondhatom magam, hogy ezeket a kadarkákat megismerhettem. Mert ha a Sziegl kadarkák nem kerülnek az ember látóterébe, bizony nem is mondhatjuk el magunkról, hogy ismerjük a fajtát. Az illat rendkívül komplex, buja és igencsak szerethető. Általában ilyen illatokra vágyunk, ha kedvünk szottyan egy pohár vörösborra. Tiszta, gazdag, gyümölcsös, tele friss málnával, áfonyával és egy leheletnyi finom orientális fűszerességgel. Lendületes savak, szép szerkezet, igen hosszú utóízzel. Így, hatodik évében is kifogástalan.

Szentesi Pince Kadarka 2019 Nadap, Etyek-Budai Borvidék

Sokszor kóstoltam már ezt a bort, igazán érdemes arra, hogy a fajta fejlődését nyomon kövessük általa. Megjelenésében a szokásos könnyedség, illatában érett csipkebogyó és hecsedli érezhető. Érett bor illata ez, hallatlan komplex. Szájban is könnyed, selymes tapintású. Mégis van benne koncentráció és igazi kadarka-élmény. Ez a régi szekszárdi klónokból szelektált kadarka, melynek már több évjáratát volt szerencsénk kóstolni. Puha, krémes textúra, finom savak, jó szerkezet. Gyakran jut eszembe erről a borról a bársony gazdag, de simogató tapintása. Kicsit teltebb idomú és épp ezért mindig szerethető. 

               

       

       
       

            További játékainkhoz kattintson ide!