A Magyar Építészeti Múzeum és Műemlékvédelmi Dokumentációs Központ (MÉM MDK) kiállítása egy olyan korszakba enged betekintést, amelynek megítélése az utóbbi években gyökeresen megváltozott. Míg korábban sokan csak a szürke betont látták ezekben az épületekben, ma már a szakma és a nagyközönség is felfedezi bennük a szobrászi, monumentális formálást és a szerkezeti őszinteséget. A budapesti tárlat létrejöttéhez jelentős lendületet adott a 2024-ben bemutatott, három Oscar-díjjal elismert sikerfilm, A brutalista.
Kovács Dániel kurátor szerint bár a filmben nem feltétlenül jelentek meg konkrét brutalista épületek, a hatása mégis óriási volt:
Magát a kifejezést terjesztette el
– hangsúlyozta. A film sikere segített tudatosítani, hogy ez az irányzat nem csupán a múlté, hanem a jelenünk része is. Kiváló példa erre a budapesti 4-es metró állomásainak belső kialakítása, ahol a látható nyersbeton felületek közvetlen hivatkozásként szolgálnak az 1960-as és 70-es évek örökségére.
A kiállítás gerincét az a többéves kutatómunka adja, amelynek során a múzeum munkatársai több száz hazai épületet azonosítottak. Ebből a hatalmas merítésből végül 120 épületről készült részletes fotódokumentáció, a kísérő kiadványban pedig még több objektum szerepel. A válogatás szándékosan feszegeti a határokat: a monumentális középületek mellett olyan apró, funkcionális elemek is helyet kaptak, mint egy-egy útszéli trafik vagy egy kisebb kriptaépület.
A trafikot meg a kis kriptaépületet is azért válogattuk be, hogy megmutassuk, ez az irányzat léptékfüggetlen
– hangsúlyozta a kurátor.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!