Elképed, ha megtudja, mit lehet mérni a szennyvízben a covidon kívül

Már napi szinten 128 európai ország nagy városaiban mérik egyes drogok nyomait a szennyvizekből – számolt be Téglásy Kristóf, a Drogkutató Intézet (DKI) stratégiai igazgatója. Mint írta, a laboratóriumi vizsgálatokból arra lehet következtetni, hogy egy városban milyen drogokat, gyógyszereket, alkoholokat vagy akár koffeint fogyasztanak, milyen gyakran és milyen mennyiségben. Megfigyelték azt az aggasztó trendet is, hogy egy hétvégi csúcsidőszakban gyakran többféle drog jelenik meg ugyanabban a mintában, ami arra utal, hogy a használók egyre gyakrabban kombinálják a kábítószereket.

A drogfogyasztás terén igazodtunk Nyugat-Európához

Az eredmények azt mutatják, hogy már nem csak az éjszakai élet része a droghasználat, elterjedt a középkorú korosztályban is, és több társadalmi csoportnál is. A nemzetközi vizsgálatokban több hazai nagyváros – Budapest, Győr és Debrecen – szerepel. A mért eredmények alapján Magyarországon is jelen vannak a nyugati- és közép-európai trendekhez igazodó droghullámok, sőt, egyes igen veszélyes drogok esetében különösen aggasztó növekedés figyelhető meg: az olyan stimuláns szerek, mint az MDMA vagy az amfetamin, a 16–30 év közötti fiatal felnőtt korosztály körében a legelterjedtebbek. Ez a korosztály különösen érzékeny az idegrendszeri károsodásokra – mutatott rá a DKI stratégiai igazgatója.

Téglásy Kristóf kiemelte: a szennyvízvizsgálatok azt is egyértelműen kimutatták, hogy 

a drogfogyasztást ritkán lehet egyetlen szerhez kötni. Egy-egy hétvégi csúcsidőszakban gyakran többféle drog is megjelenik ugyanabban a mintában, ami arra utal, hogy a használók egyre gyakrabban kombinálják a kábítószereket, például alkoholt, MDMA-t és ketamint együtt.

Ez a fajta polidroghasználat pedig radikálisan növeli a túladagolás, a kiszáradás és az akut pszichotikus reakciók kockázatát – figyelmeztetett a szakértő.

Nem megoldás a legalizáció

Hozzátette, az is látható a vizsgálatok során, hogy azok az országok ahol a fogyasztás legális, nem csökkenek a mért adatok, viszont a használók száma rohamosan nő ott is, tehát a problémára nem megoldás a legalizáció. A nemzetközi gyakorlatok jól mutatják, hogy a szennyvízalapú monitoring nem csupán kutatási célokra alkalmazható, hanem gyakorlati, közegészségügyi és megelőzési eszközként egyaránt kiválóan működik. 

Számos európai országban – például Belgiumban, Hollandiában, Németországban és Ausztriában – már beépült a helyi döntéshozatalba: a szennyvízadatok alapján időzítenek tájékoztató kampányokat, célzott prevenciós programokat, sőt, iskolai és ifjúsági edukációs projekteket is indítanak. 

A módszer nagy előnye, hogy valós időben képes jelezni a fogyasztási mintázatok változását, ezáltal lehetőséget teremt a gyors és hatékony válaszlépésekre – mutatott rá Téglásy Kristóf.

Borítókép: illusztráció (Fotó: Kurucz Árpád)