Egy módszer ami torzítás nélkül, azonnali választ ad a városlakók drogfogyasztási szokásairól: már napi szinten 128 európai ország nagy városaiban mérik egyes drogok nyomait a szennyvizekből – ismertette Téglásy Kristóf, a Drogkutató Intézet (DKI) stratégiai igazgatója. A szakember kiemelte: kimutatható egy bizonyos „kémiai csúcsidőszak” a péntek és hétfő közötti periódusra, ami jól mutatja a hétvégi parti időszak rossz hatását a közösségi drogtrendekre. Magyarországon, ezen belül Budapesten már több helyszínen is alkalmazzák ezt a fajta módszert a droghasználati szokások elemzésére, bár a magyar szakpolitika még csak most ismerkedik a szennyvízalapú epidemiológiával (WBE), ami az elmúlt évtized egyik leginnovatívabb és
objektívabb módszertanává vált a társadalmi szintű drogkutatásban.
A lakosság által elfogyasztott kábítószerek bomlástermékei a szennyvízzel a csatornarendszerekbe kerülnek, ahol a maradványokat kémiai elemzéssel kimutathatják.
A laboratóriumi vizsgálatokból pedig következtetni lehet arra, hogy egy adott városban milyen drogokat, gyógyszereket, alkoholokat vagy akár koffeint fogyasztanak, milyen gyakran, milyen mennyiségben, és hogy ezek miként változnak időben, akár napokra lebontva.
A WBE-t az alábbi célokra használják jelenleg:
- kábítószer-kereskedelem hatásainak mérésére,
- új pszichoaktív szerek megjelenésének korai felismerésére,
- gyógyszerhasználati változások vizsgálatára, valamint
- prevenciós vagy büntetőpolitikai beavatkozások hatékonyságának értékelésére.
A szennyvízmintákból kiolvasható folyamatok
A trendek 2023 és 2024 összehasonlításában külön az egyes kábítószerekre az alábbi eredményeket mutatták ki:
- kokain: használata rekordszintet ért el Nyugat-Európában, különösen Belgium, Hollandia, Spanyolország és az Egyesült Királyság nagyvárosaiban. Tömegesen használják, már nem elit termék.
- MDMA (ecstasy): kiemelkedően magas értékeket mértek Brüsszelben, Utrechtben, Berlinben és Prágában, koncentráltan a hétvégi időszakban, amelyből arra lehet következtetni, hogy ez lett az egyik legkedveltebb partidrog.
- Amfetamin: főleg azokban az országokban kedvelt kábítószer, amelyekben a kokain nem terjedt el olyan nagy mennyiségben, annak olcsóbb alternatívája.
- Metamfetamin: a kelet-európai országokban terjedt el, Csehország, Szlovákia és Magyarország nagyvárosaiban.
- Ketamin: a magyar, spanyol, belga és holland mintákban aggasztó trendként jelent meg. A szer rekreációs használata rohamosan növekszik a fiatalok körében, miközben egészségügyi hatásai nehezebben kontrollálhatók. Magyarországon az egyik legmagasabb volt a növekedés 2023-hoz képest.
- Cannabis (THC-COOH): meglepő módon a cannabisszármazékok 2023-hoz képest stagnáló trendet mutattak Európában, ami nem jelenti, hogy a jelenléte kockázatmentes.
A drogfogyasztás terén igazodtunk Nyugat-Európához
Az eredmények azt mutatják, hogy már nem csak az éjszakai élet része a droghasználat, elterjedt a középkorú korosztályban is, és több társadalmi csoportnál is. A nemzetközi vizsgálatokban több hazai nagyváros – Budapest, Győr és Debrecen – szerepel. A mért eredmények alapján Magyarországon is jelen vannak a nyugati- és közép-európai trendekhez igazodó droghullámok, sőt, egyes igen veszélyes drogok esetében különösen aggasztó növekedés figyelhető meg: az olyan stimuláns szerek, mint az MDMA vagy az amfetamin, a 16–30 év közötti fiatal felnőtt korosztály körében a legelterjedtebbek. Ez a korosztály különösen érzékeny az idegrendszeri károsodásokra – mutatott rá a DKI stratégiai igazgatója.
Téglásy Kristóf kiemelte: a szennyvízvizsgálatok azt is egyértelműen kimutatták, hogy
a drogfogyasztást ritkán lehet egyetlen szerhez kötni. Egy-egy hétvégi csúcsidőszakban gyakran többféle drog is megjelenik ugyanabban a mintában, ami arra utal, hogy a használók egyre gyakrabban kombinálják a kábítószereket, például alkoholt, MDMA-t és ketamint együtt.
Ez a fajta polidroghasználat pedig radikálisan növeli a túladagolás, a kiszáradás és az akut pszichotikus reakciók kockázatát – figyelmeztetett a szakértő.
Nem megoldás a legalizáció
Hozzátette, az is látható a vizsgálatok során, hogy azok az országok ahol a fogyasztás legális, nem csökkenek a mért adatok, viszont a használók száma rohamosan nő ott is, tehát a problémára nem megoldás a legalizáció. A nemzetközi gyakorlatok jól mutatják, hogy a szennyvízalapú monitoring nem csupán kutatási célokra alkalmazható, hanem gyakorlati, közegészségügyi és megelőzési eszközként egyaránt kiválóan működik.
Számos európai országban – például Belgiumban, Hollandiában, Németországban és Ausztriában – már beépült a helyi döntéshozatalba: a szennyvízadatok alapján időzítenek tájékoztató kampányokat, célzott prevenciós programokat, sőt, iskolai és ifjúsági edukációs projekteket is indítanak.
A módszer nagy előnye, hogy valós időben képes jelezni a fogyasztási mintázatok változását, ezáltal lehetőséget teremt a gyors és hatékony válaszlépésekre – mutatott rá Téglásy Kristóf.
