A hiány fékezi a gazdaságot

Terhet jelent a magyar gazdaság számára az államháztartás magas hiánya, amely az idén elérheti a GDP 5,4 százalékát – állapítja meg a Kopint-Datorg új jelentése. A kutatóintézet szerint a kormány által bejelentett 200 milliárd forint helyett az adóváltoztatások hatása eléri a 400 milliárd forintot.

Lassuló gazdasági növekedésről, növekvő munkanélküliségről és az idei deficitcél jelentős túllépéséről számol be a Kopint-Datorg Rt. tegnap közzétett konjunktúrajelentése, amely az áprilisi előrejelzéshez képest lassabb iparitermelés-bővülést, magasabb munkanélküliségi rátát és emelkedő államháztartási hiányt jelez előre az idei évre.
Az államháztartással kapcsolatban a jelentés úgy fogalmaz, hogy a jelenlegi folyamatok a legkevésbé sem adnak okot nyugalomra. Az adatok jelentős részben elszakadtak az aktuális pénzforgalmi helyzettől, s ennek első számú oka maga a Pénzügyminisztérium: „a Draskovics-érában minden korábbit felülmúló kreatív államháztartási politika” következtében több százmilliárd forintnyi tavaly esedékes kifizetés került át 2005-re, ideiglenesen javítva a tavalyi egyenleget, egyszersmind lehetetlenné téve az idei tisztánlátást – figyelmeztetnek a Kopint-Datorg kutatói. A gazdaságkutató részletesen elemzi a múlt hónapban bejelentett adóreform hatását is, amelyről megállapítja, hogy a kormány az adóváltoztatások bejelentésével egyidejűleg nem teremtette meg a bevételkiesés fedezetét, ezért az adóreform jövő évi bevezethetősége kétségesnek tűnik. A pénzügyi tárca által előrejelzett 200 milliárd forintos kiadáscsökkentéssel szemben a Kopint-Datorg 400 milliárd forintnyi kiesést jelez előre az összes adóváltoztatás hatásaként.
Az adóreform volt a központi témája az Ecostat Gazdaságelemző és Informatikai Intézet által tegnap megrendezett kerekasztal-beszélgetésnek is, ahol Molnár Albert, a pénzügyi tárca politikai államtitkára kifejtette: az önkormányzatoknak „szabad kezet” kívánnak adni a jövőben arra vonatkozóan, hogy az iparűzési adó helyett milyen más adót vetnek ki a területükön működő vállalkozásokra. Mint mondta, ez lehet ökoadó vagy ingatlanadó, az adó formájáról döntsenek maguk az önkormányzatok. A találkozón részt vevő szakértők főként arra hívták fel a figyelmet, hogy a miniszterelnök által bejelentett adóreformnak nincs meg a kellő kompenzálása. László Csaba, a KPMG adópartnere hangsúlyozta: az adójavaslatok 700-800 milliárd forintot érintenek, ám egyelőre nem látszik, miből teremtődik meg ennek ellentételezése. Mint fogalmazott, az áfacsökkentés csak korlátozottan jelenik majd meg a fogyasztói árakban. László Csaba a legfontosabb feladatok között említette az iparűzési adó eltörlését és a társadalombiztosítási járulékok csökkentését.